Sárkányok és démonok az oroszok kognitív világképében (ami a fordításokból kimarad)

Cs. Jónás, Erzsébet (2009) Sárkányok és démonok az oroszok kognitív világképében (ami a fordításokból kimarad). ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KÖZLEMÉNYEK, 4 (1). pp. 81-91. ISSN 1788-9979

Preview

Text ISSN_1788-9979_vol_4_no_1_2009_081-091.pdf - Published Version Download (4MB) | Preview

Abstract

A Tűzokádó sárkány a népi gondolkozásban a Gonosz megtestesítője. A mesék és legendák hiedelmei szerint megeszi és megöli az embereket, elrabolja a cárleányokat és asszonyokat. Az orosz Démon a 19. században először Puskin ,f)émon" című versében jelenik meg, s később a romantika költőit, többek között Lermontovot is megihlette. A Démon szintén a gonosz lélek megtestesítője, ember formájú szárnyas szellemi lény, az Istentől elrugaszkodott, gonosszá vált bukott angyal. Konceptusa ugyanazokkal a jegyekkel tölti meg az orosz tudat hozzá kapcsolódóan megrajzolható kognitív terét, mint a Tűzokádó Sárkány, Zrnej Gorinics. A műfordításban különösen fontos szerepet kap a kognitív világkép, az asszociációk és konnotációk bázisa, az a kognitív tér, amely a nyelvi formát körülveszi. E háttérjelentések számos rétegét a legjobb fordítás se tudja tökéletesen visszaadni.

Actions (login required)

Edit Item