Habsburg–magyar kiegyezések

Závodszky, Géza (2017) Habsburg–magyar kiegyezések. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS: ONLINE TÖRTÉNELEMDIDAKTIKAI FOLYÓIRAT, 8 (1-2). ISSN 2061-6260

Preview

Text 08_01_02_Zavodszky.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (624kB) | Preview

Abstract

Az 1526 óta magyar királyként is uralkodó Habsburg dinasztia beolvasztási törekvései és a magyar rendiség között az évszázadok folyamán számos „kiegyezéssel” végződött konfliktus volt, a de jure perszonálunió fönnmaradt. Az 1848/49-es szabadságharc veresége után azonban önkényuralom következett. Ferenc József a Birodalom háborús vereségét követően korlátozott alkotmányossággal kísérletezett. A tanulmány azt a folyamatot ábrázolja, amely Deák Ferenc vezérletével, részben ellenére a perszonálunió és az 1848-as törvények alapjáról a jogfolytonosság föladásig és a reálunióig vezetett. Egy ellentmondásos, sikereket hozó, de megújulni nem képes rendszer jött létre. Az uralkodó a polgári alkotmányossággal össze nem egyeztethető felségjogokkal rendelkezett, a magyar politikának a háború és béke kérdésében érdemi döntési lehetősége nem volt. Az ország gazdasági, kulturális és demográfiai gyarapodását semmivé tette az első világháborút lezáró békediktátum, melynek következményei máig hatnak. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a történelem nem determinált folyamat, az 1867-es kiegyezésnek is volt alternatívája.

Actions (login required)

Edit Item