In and out of the mask - experiencing everyday life after COVID through the eyes of parents and professionals? = Maszkon innen és a maszkon túl – a COVID utáni mindennapok megélése a szülőkön át a szakemberek szemüvegén keresztül

Herczeg, Viktória and Jalekné Rózsavölgyi, Katalin and Tömő, Zsolt and Beke, Szilvia (2024) In and out of the mask - experiencing everyday life after COVID through the eyes of parents and professionals? = Maszkon innen és a maszkon túl – a COVID utáni mindennapok megélése a szülőkön át a szakemberek szemüvegén keresztül. RECREATION, 14 (3). pp. 35-41. ISSN 2064-4981

Preview

Text Recreation 2024-3-7-Health tourism.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (789kB) | Preview

Abstract

As of 1 September 2018, in accordance with Act XXXI of 1997, the Family and Child Welfare Centres, in addition to their general service tasks, provide social assistance in kindergartens and schools in educational institutions. COVID has forced all professionals into a new, unknown field, where unprecedented problems and their solutions awaited them. Most of all, it has affected families, all members of the family, including parents struggling to make everyday life run smoothly. The disappearance, blurring and transformation of the socialisation scene, making the daily lives of children/young people more difficult, weighed on them like a lead weight, both physically, psychologically and mentally. The aim of the study is to highlight the problems that emerged during the revisit education after COVID, which affected children and young people. The focus of the exploration is on the parents raising their children and the changes they (as social worker colleagues) described as having affected their daily life, quality of life, lifestyle and leisure activities at home. The data collection of this research, based on a qualitative methodology, was carried out in the framework of semi-structured interviews. In the present case, we had a transparent and manageable amount of text available, so we opted for manual coding, which allowed, albeit more slowly and laboriously, a deeper interpretation of the texts. To do this, we used a three-step coding technique based on the Grounded Theory (GT) of Anselm Strauss and Juliet Corbin. The evaluation of the results is still ongoing, but preliminary findings from the data collection are that COVID has brought about changes in several aspects of most families’ lives, which have left a strong imprint on the mental and physical health of families, including parents, in terms of the amount and depth of the problems they face. Uncertain daily lives and uncertain tomorrows have often focused on meeting basic needs and maintaining family functioning. For children/young people, socialisation processes, fearfulness and isolation were the main problems. When the results were processed, it was clear that COVID and life afterwards had significantly changed perceptions of relationships, mental and physical health, and material security. In addition to having to reorganise their daily lives, parents also had to deal with problems related to their children, one of the possible sites of their condensation being the educational institution and other dominant communities. | 2018. szeptember 1-jétől az 1997. évi XXXI. törvény értelmében, a Család- és Gyermekjóléti Központok az általános szolgáltatási feladataikon túl biztosítják az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet a nevelési és oktatási intézményekben. A pandémia minden szakmát egy új, ismeretlen területre kényszerítette, ahol eddig nem tapasztalt problémák és azok megoldása várt a szakemberekre. Leginkább a családokat érintette, annak minden tagját, beleértve a mindennapok gördülékenységéért küzdő szülőket. A szocializációs színterek eltűnése, összemosódása, átalakulása a gyermekek/fiatalok mindennapjait megnehezítve, ólomsúlyként nehezedett rájuk mind fizikailag, mind pszichésen, mentálisan. A tanulmány célja, hogy rávilágítson a pandémia utáni időszakot követő újbóli jelenléti oktatás során felszínre kerülő problémákra, melyek a gyermekeket és fiatalokat is érintették. A feltárás fókuszában a gyermekeiket nevelő szülők, és az általuk elmondott változások állnak, melyek az otthoni mindennapokat, életminőséget, életmódot, szabadidős tevékenységet befolyásolták. A kvalitatív módszertanon alapuló kutatás adatgyűjtése félig strukturált interjúk keretén belül valósult meg. Jelen esetben átlátható mennyiségű és kezelhető szöveg állt rendelkezésünkre, így a manuális kódolás mellett döntöttünk, így lehetővé vált, igaz lassabban, körülményesebben, de mélyebben a szövegek értelmezése. Ehhez Anselm Strauss és Juliet Corbin-féle Grounded Theory (GT)-hoz köthető, háromlépcsős kódolási technikát hívtuk segítségül. Az adatfelvétel során már előzetesen megállapítható, hogy a pandémia a legtöbb család életének több szegmensében is változást hozott, melyek a felmerülő problémák mennyiségét és mélységét tekintve erős lenyomatot hagytak a családok, azon belül is a szülők mentális és fizikai egészségén. A bizonytalan mindennapok és a bizonytalan holnap sokszor az alapvető szükségletek kielégítésére és a családi funkciók megtartására irányult. A gyermekek/fiatalok tekintetében a szocializációs folyamatok, a rémhírek és az izoláltság okozta a legnagyobb problémát. Az eredmények feldolgozása során jól látható volt, hogy a pandémia és az az utáni élet a kapcsolatokról, mentális és fizikai egészségről, anyagi biztonságról alkotott képet jelentős mértékben megváltoztatta. A szülőknek a mindennapi életük újratervezésén túl, a gyermekeikkel kapcsolatos problémákkal is szembesülniük kellett, melyek lecsapódásának egyik lehetséges helyszíne a nevelési és oktatási intézmény, illetve más meghatározó közösségek.

Actions (login required)

Edit Item