Kanizsa egyházi topográfiája a késő középkorban és a kora újkorban

Kanász, Viktor (2021) Kanizsa egyházi topográfiája a késő középkorban és a kora újkorban. In: "Capella reginalis" A veszprémi püspökség a középkorban. A veszprémi egyházmegye múltjából (38). Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, Veszprém, pp. 297-324. ISBN 9786158134965

Preview

Text KanaszViktor_Kanizsaegyhazitopografiajaakesokozepkorbanesakoraujkorban_VEM38.pdf - Published Version Download (3MB) | Preview

Abstract

Mivel Kanizsa a Dunántúl egyik legfontosabb váraként a 16–17. században a keresztény-oszmán összecsapások egyik meghatározó helyszíne lett, a közel másfélszáz háborús év alatt a középkori település és lakossága gyakorlatilag teljesen eltűnt és a város egyházi intézményrendszere is felszámolódott. Az elmúlt két évszázadban több kísérlet is történt az egyes intézmények történetének bemutatására, elhelyezkedésük meghatározására. Az eddigi kutatások a legkülönbözőbb eredményekre jutottak. Sokszor alaptalan vagy már meghaladott állításaik nem egy esetben meggyökeresedtek az országos és a helytörténeti szakirodalomban. Ezért jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy a releváns szakirodalom és az új kutatási eredmények felhasználásával az írott, a régészeti, valamint a képi források összehasonlításával átfogó képet vázoljon fel a késő középkori és kora újkori Kanizsa és annak közvetlen szomszédsága egyházi viszonyairól, bemutatva az egyes intézmények történetét, épületét, valamint megszűnésének körülményeit s a kutatás máig megoldatlan kérdéseit.

Actions (login required)

Edit Item