Hol vannak a kutatás határai? Világkávézó a részvételi szociolingvisztikáról [Where are the boundaries of research? World Café on Participatory Sociolinguistics ]

Barabás, Blanka and Bartha, Csilla and Bodó, Csanád and Fazakas, Noémi and Heltai, János Imre and Gáspár, Judit and Jánk, István and Lajos, Veronika and Molnár Csikós, László and Schmidt, Ildikó and Szabó, Gergely and Vukov Raffai, Éva (2022) Hol vannak a kutatás határai? Világkávézó a részvételi szociolingvisztikáról [Where are the boundaries of research? World Café on Participatory Sociolinguistics ]. In: A HATÁR MINT KONVERGÁLÓ ÉS DIVERGÁLÓ TÉNYEZŐ A NYELVBEN Tanulmányok a 21. Élőnyelvi Konferenciáról. Termini Egyesület, Törökbálint, pp. 12-26. ISBN 9786158183475

Preview

Text Hol_vannak_kutatas_hatarai_Barabas_et_al_2022.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A szociolingvisztika kiemelt érdeklődéssel fordul a marginalizált helyzetű nyelvi csoportok felé. E csoportok kutatása aligha képzelhető el határátlépések nélkül, különösen akkor, ha önálló (tudományos) intézmények fenntartására csak korlátozottan vagy egyáltalán nem képes beszélőkről szólnak. A határ átlépése azt jelenti, hogy magunk mögött hagyhatjuk mindazt, amit magától értetődőnek és normatívnak tekintünk. De e magától értetődés és normativitás felismerése egyben ki is jelöli, azaz létre is hozza azokat a határokat, amelyeknek az átlépésére kísérletet teszünk. A kísérlet éppúgy szól rólunk, kutatókról, mint azokról, akiket kutatunk. És éppúgy szól a kutatásról, mint arról, amit és ahogyan kutatunk. A határnak egy ilyenféle diszkurzív felfogása azonban önmagában még nem dialogikus; ehhez nemcsak a kutatónak és a kutatásának kell határokon átlépnie, hanem a marginalizált csoportokba tartozóként megszólított beszélőknek is, és velük együtt annak is, ahogyan egymással beszélünk. A részvételi szociolingvisztika megközelítései a határok dialogikus újraértelmezésére vállalkoznak. A kutatási folyamatban érintettek minél szélesebb körű bevonódásaként és elköteleződéseként értett részvételiség – társadalomtudományi megalapozottsága és a szociolingvisztika több irányzatában messzire visszanyúló hagyományai ellenére – még mindig ritkán jelenik meg a szociolingvisztika kutatási műhelyeinek gyakorlatában. A 21. Élőnyelvi Konferencián szervezett világkávézót a részvételi szemlélet szociolingvisztikai érvényesítésének megvitatására szántuk. Ezzel nemcsak elméleti módon kívántunk hozzájárulni a részvételi szociolingvisztikáról kialakuló közös tudáshoz, hanem a konferencia szereplőinek – nyelvész és nem nyelvész beszélőknek – a tudásmegosztás linearitását átrajzoló aktív és dialogikus részvételével is.

Actions (login required)

Edit Item