Szülői háttér és iskolai sikeresség a huszadik században

Nagy, Péter Tibor (2025) Szülői háttér és iskolai sikeresség a huszadik században. EDUCATIO, 33 (4). pp. 405-420. ISSN 1216-3384 (print); 1419-8827 (online)

Preview

Text 2063-article-p405.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (541kB) | Preview

Abstract

A 20. század első felében az iskolai statisztika mutatta be, hogy milyen az egyes iskolák, iskolatípusok szülői összetétele, az tehát már akkor világossá vált, hogy az alacsony foglalkozási státuszú szülők alulreprezentáltak a magasabb iskolákban. Az 1950-es években ennek megváltoztatására adminisztratív politikai gyakorlat állt fenn, mely azonban 1956 után összeegyeztethetetlen volt a konszolidációval. Az iskolák közötti választás és a szülők társadalmi státusza közötti összefüggést elsőként Ferge Zsuzsa mutatta ki 1959-es adatfelvételen, megelőzve a hagyományosan mintának tekintett francia oktatásszociológiát. Az 1960-as, 1990-es években számos, viszonylag kismintás szociológiai felmérés mutatta be, hogy az „anya iskolai végzettsége” a legerősebb faktor, mely erősebben determinál akár az apa iskolai végzettségénél, akár a család foglalkozási vagy vagyoni helyzeténél. A tanulmány második felében arra hívjuk fel a figyelmet, hogy Csákó Mihály 1998-ban készített 61-ezres esetszámú adattára minden korábbinál és későbbinél részletesebb elemzést tesz lehetővé a család-iskola kapcsolatról, illetve, hogy az 1970–2001-es népszámlálások 21. században hozzáférhetővé vált személysoros adatbázisa – ahol az „apák” és „anyák” (pontosabban az ilyen funkciót betöltő felnőttek) valamennyi társadalomstatisztikai adata összekapcsolható általános és középiskolás, illetve iskolából kimaradó gyerekeivel – az évszázad utolsó harmadának robosztus forrását nyújtja a mai elemző számára.

Actions (login required)

Edit Item