Fordított és nem fordított szakszövegek érthetősége = Clarity in translated and nontranslated texts

Heltai, Pál (2017) Fordított és nem fordított szakszövegek érthetősége = Clarity in translated and nontranslated texts. ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KÖZLEMÉNYEK, 12 (1). pp. 29-41. ISSN 1788-9979

Preview

Text ISSN_1788-9979_vol_12_no_1_2017_029-041.pdf - Published Version Download (317kB) | Preview

Abstract

A megértés nehéz és fáradságos munka. A szakmai kommunikáció jelentős erő-feszítést igényel, még akkor is, ha az üzenet címzettje rendelkezik azzal a szakmai felkészült-séggel, amely a megértéshez szükséges. Ezért a szakmai kommunikáció során különösen fontos az emberközpontúság: a beszélőnek (írónak) fokozottan kell ügyelni arra, hogy amit mond (ír), az az adott célközönség számára érthető legyen, és a megértés ne kerüljön arány-talanul nagy erőfeszítésbe. A szakember-laikus kommunikáció során gyakran felmerül a közérthetőség igénye, kü-lönösen a közigazgatási és jogi szövegekkel kapcsolatban. Univerzális közérthetőség nem lehetséges, hiszen bizonyos szakmai ismeretek megléte előfeltétele a hatékony szakmai kom-munikációnak, de a szakmai kommunikáció érthetősége jelentősen javítható: egy adott szak-mai szinten jobban és rosszabbul is meg lehet fogalmazni ugyanazt a szakmai tartalmat. Jo-gos az az igény, hogy a szakmai szövegek szerzői tegyenek nagyobb erőfeszítést az érthető-ség érdekében, és javuljon a szakemberek kommunikációs képessége. A nehezen érthető szakmai szövegek egy része fordításból származik, de az érthetőséget rontó hibák nem csak a fordított szövegekre jellemzők. Az „eredeti” magyar szakszövegeket a szakemberek gyakran részleges, belső fordítással hozzák létre. A fordított és nem fordított szakszövegek minőségének és érthetőségének korpuszalapú elemzéséhez olyan hibatipoló-giát kellene kifejleszteni, amely mind a fordított, mind a nem fordított szövegek vizsgálatára alkalmas, és amely az érthetőséget rontó hibákat helyezi előtérbe

Actions (login required)

Edit Item