„Játék a betűkkel.” A metatézis mint fordítási technika a Szeptuaginta Példabeszédek könyvében

Csalog, Eszter (2024) „Játék a betűkkel.” A metatézis mint fordítási technika a Szeptuaginta Példabeszédek könyvében. STUDIA BIBLICA - BIBLIAI TANULMÁNYOK, 6 (1). pp. 59-74. ISSN 2676-9166

Preview

Text Studia_Biblica_6_1_59-74.pdf - Published Version Download (3MB) | Preview

Abstract

A Példabeszédek könyvének szeptuagintabeli változata a legszabadabban fordított könyvek közé tartozik, emellett fordítója kreatívan használta fel a görög nyelv stíluseszközeit: az alliterációt, a figura etymologicát, a ragrímet és a ritmikus sorvéget. Az erőteljes tartalmi különbségek – plusz sorok, versek eltérő sorrendje, a maszorétikus héber verzióra alig emlékeztető szakaszok – miatt több kutató is megfogalmazta azt az álláspontot, hogy a fordító a maszorétikus szövegtől számos ponton eltérő Vorlagét, azaz héber szövegvariánst használt. A kérdés meglehetősen szerteágazó. Jelent tanulmányban az eltérések egyetlen szegmensét, a metatézisre visszavezethető szövegvariánsokat vizsgálom. Számos szerző akaratlan betűtévesztésnek véli ezeket, amely a fordítás során, vagy pedig még korábban, már a fordító rendelkezésére álló héber szöveg másolása során következett be. Mivel azonban a metatézis egyben héber stíluseszköz is, lehetséges, hogy a fordító akarattal „játszott a betűkkel” munkája során. Vizsgálatom alapján a megvizsgált metatézisek egy híján minden esetben beleilleszkednek azokba a tartalmi tendenciákba, amelyek a fordító munkáját jellemzik. Vagyis igen valószínűnek tűnik, hogy ezekben az esetekben nem betűtévesztés, hanem nagyon is tudatos beavatkozás történt a héber szöveget illetően.

Actions (login required)

Edit Item