A testületi kritika és a szerzői névhasználat problémája a 19. század első évtizedeinek magyar irodalmában

Fekete, Norbert (2018) A testületi kritika és a szerzői névhasználat problémája a 19. század első évtizedeinek magyar irodalmában. In: Aranka György és a tudomány megújuló alakzatai. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, pp. 299-320. ISBN 978-606-739-100-8

Preview

Text A_testuleti_kritika_es_a_szerzoi_nevhasz.pdf - Published Version Download (383kB) | Preview

Abstract

A 18. századtól folyamatosan visszatérő felvetés, hogy a kritikusi beszédpozíciót csakis egy tudós társaságnak van joga betölteni. Ez a kérdés akkor is felmerült, amikor a 19. század első évtizedeiben a korabeli teoretikusok a recenzió státuszát igyekeztek tisztázni. Ennek során központi kérdéssé vált a beszédpozíció megszerzésének problémája, melyhez szorosan hozzákapcsolódott a recenzens által használt név is. A korabeli kritikai gyakorlat során a recenzensek előszeretettel rejtették el nevüket vagy használtak álnevet. A név elrejtése alapvetően gyanakvóvá tette az olvasókat a kritikákban található kijelentések igazságtartalmával kapcsolatban. A változatos szerzői névhasználat azonban személysértő megjegyzések közzétételének lehetőségét biztosította a recenzens számára, ami a bírálatokkal szembeni ellenérzésekhez vezetett. Ennek a problémának az áthidalására kínált megoldást a kritikát kizárólagosan gyakorló, ítéleteit saját nevével vállaló tudós társaság intézménye. Tanulmányomban először azt vizsgálom, hogy miképpen jelent meg ez a gondolat Füredi Vida A’ Recensiókról című 1817-ben, a Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmányában. Másodszor arra keresem a választ, hogy Füredi koncepciója hogyan valósult meg a Magyar Tudós Társaság bírálati gyakorlatában.

Actions (login required)

Edit Item