Az iskolai nyelvitájkép-kutatások elméleti és módszertani háttere = The theoretical and methodological background of schoolscape research

Váradi, Krisztián (2025) Az iskolai nyelvitájkép-kutatások elméleti és módszertani háttere = The theoretical and methodological background of schoolscape research. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 4 (3). pp. 87-125. ISSN 27866718

Preview

Text 4_Váradi.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (930kB) | Preview

Abstract

A jelen tanulmány célja, hogy összefoglalja az iskolai nyelvitájkép-kutatások nemzetközi, magyarországi és határon túli szakirodalmát, ezáltal átfogó elméleti és módszertani keretet nyújtson a témában érdekelt kutatóknak. Erre azért van szükség, mert a schoolscape-elemzések meglehetősen új kutatási területnek számítanak, és az utóbbi néhány évben egyre nagyobb érdeklődésre tettek szert, különösen a határon túli fiatal magyar kutatók körében, akik szak- és diplomadolgozatok formájában vizsgálták a saját régiójuk magyar tannyelvű iskoláinak nyelvi tájképét. Fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a kutatási irányvonalakkal és trendekkel, amelyek a nemzetközi és a hazai iskolai nyelvitájkép-kutatásokat jellemzik. A világ számos országában végeztek már schoolscape-kutatást, főképp a két- és többnyelvű régiókban, mint például Finnország svédek által lakott részein, Indiában, Észtországban, a Fülöp-szigeteken, Baszkföldön, az Amerikai Egyesült Államokban. Egyes kutatások a kisebbségi és regionális nyelvek revitalizációjával foglalkoznak, míg mások az iskolai nyelvhasználat mögött meghúzódó rejtett tanterveket keresik. Magyarországon 2013-tól, főleg Szabó Tamás Péternek köszönhetően került a köztudatba az iskolai nyelvitájkép-elemzés önálló kutatási területként. Sokan egynyelvűnek gondolják a magyarországi iskolákat, viszont ez nem teljesen igaz, hiszen minden iskolában tanulnak idegen nyelveket. Ezért a legtöbb anyaországi schoolscape-kutatás pedagógiai célú és a nyelvoktatás rejtett tantervével, a standard nyelvváltozat és a nyelvjárások megjelenésével, vagy az idegen nyelvek oktatásával foglalkozik. Az egyetlen kivételt a nemzetiségi iskolák jelentik, ahol vizsgálható a nemzetiségi nyelvek szerepe is az iskolák nyilvános tereiben. A határon túli magyar iskolák nyelvi tájképének kutatása nem pedagógiai, hanem nyelvpolitikai irányultságú, mivel a kutatók a magyar kisebbségi nyelv és a környező országok államnyelveinek szimbolikus jelentőségét hasonlítják össze az iskolákon belül és kívül. Ez általában a hivatalos (fentről lefelé irányuló) és a nem hivatalos (alulról felfelé irányuló) szférákhoz tartozó nyelvitájkép-elemek nyelvészeti elemzésével és nyelvi jellemzőinek vizsgálatával valósul meg. A határon túli térségek közül elsősorban az erdélyi, azon belül is a székelyföldi magyar iskolák nyelvi tájképe került az elmúlt évtizedben feltérképezésre, míg a kárpátaljai és felvidéki magyar oktatási intézmények nyelvi tájképének kutatása még viszonylag gyerekcipőben jár. Ahogy arra a jelen összefoglaló is rávilágít, az iskolai nyelvi tájképek vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír a nemzeti kisebbségek megmaradását segítő oktatás- és nyelvpolitikai programok tervezésében. Remélhetőleg a bemutatott kutatási irányvonalak és elemzési módszerek segítenek majd abban, hogy a határon túli magyar kisebbségek oktatási intézményeinek feltérképezése és a nyelvi tájképben bekövetkező változások nyomon követése tovább folytatódjon. | The aim of the present study is to summarize the scientific literature on schoolscape research from international, Hungarian and cross-border perspectives, thereby providing a comprehensive theoretical and methodological framework for researchers interested in the topic. This is necessary because schoolscape analysis is a fairly new research area which has gained increasing interest in the last few years, especially among young Hungarian researchers from the neighbouring regions of Hungary who examined the linguistic landscape of Hungarian-medium schools in their own regions within their bachelor’s or master’s theses. Schoolscape research has been conducted in many countries around the world, mainly in bilingual and multilingual regions, such as India, Estonia, the Philippines, the Basque Country, the United States of America, the Swedish-populated parts of Finland, and so on. Some research dealt with the revitalization of minority and regional languages, while others looked for hidden curricula behind language use in schools. Since 2013, schoolscape analysis has become an independent research field in Hungary, mainly thanks to the work of Tamás Péter Szabó. Many people think of Hungarian schools as completely monolingual, but this is not entirely true, since foreign languages ​​are taught in all schools. Therefore, most schoolscape research in the mother country has a pedagogical purpose and deals with the hidden curriculum of language teaching, the emergence of standard language varieties and regional dialects, or the teaching of foreign languages. The only exceptions are nationality schools where the role of minority languages ​​in the public spaces of schools can also be examined. Research on the linguistic landscape of Hungarian schools across the border is not pedagogical, but rather language policy-oriented, as it compares the symbolic significance of Hungarian as a minority language and the state languages ​​of neighbouring countries inside and outside schools. This is usually achieved by the analysis of linguistic landscape elements belonging to the formal (top-down) and informal (bottom-up) spheres and by examining their linguistic characteristics. Among the cross-border regions, the linguistic landscape of Hungarian schools in Transylvania, especially in Szeklerland, has been mapped in the past decade, while research on the linguistic landscape of Hungarian educational institutions in Transcarpathia and Southern Slovakia is still in its infancy. As this summary highlights, the examination of schoolscapes is of paramount importance in the design of educational and language policy programs that support the survival of national minorities. Hopefully, the described research guidelines and analytical methods will help to continue mapping the educational institutions of Hungarian minorities across the border and monitoring changes in the linguistic landscape.

Actions (login required)

Edit Item