New approaches to teaching and marking pronunciation while teaching English: prosody, multimodality and technologies = Új megközelítések az angol nyelv tanításában és a kiejtés értékelésében: prozódia, multimodalitás és technológiák

Nesterenko, Natalia and Lysenko, Kateryna and Hordieieva, Anzhela (2025) New approaches to teaching and marking pronunciation while teaching English: prosody, multimodality and technologies = Új megközelítések az angol nyelv tanításában és a kiejtés értékelésében: prozódia, multimodalitás és technológiák. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 4 (3). pp. 158-172. ISSN 27866718

Preview

Text 7_Nesterenko_Lysenko_Hordieieva.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (446kB) | Preview

Abstract

The objective of the present paper is to provide a comprehensive analysis of innovative approaches to the teaching and assessment of English as a foreign language pronunciation in the context of the digital transformation of education. The paper focuses on the following key aspects: prosodic features of spoken language; the role of intonation in ensuring communicative intelligibility; strategies for overcoming interlanguage interference; the integration of multimodal and computer-assisted technologies into phonetics teaching practices The research methodology is based on an interdisciplinary approach that combines methods of contemporary linguistic analysis with empirical and experimental research in the fields of phonetics, pedagogy, and computational linguistics. It also incorporates an analysis of authentic pedagogical practices of both Ukrainian and international educators. The study employs a multifaceted framework that includes functional-communicative, systemic, and cognitive analysis, complemented by corpus phonetics and digital speech visualisation techniques. This comprehensive methodology ensures an in-depth examination of the components that constitute pronunciation competence. The scientific novelty of this approach lies in the structured synthesis of prosodic, cognitive-didactic, technical, and pedagogical perspectives on the development of intonational expressiveness and fluency. The article proposes a new model for integrating prosody into communicative-oriented teaching, emphasising the principle of functional intelligibility over the pursuit of native-like pronunciation. The results of Ukrainian research involving tongue twisters, intonation visualisers, automated assessment systems, and multimodal platforms are introduced into scientific circulation. In conclusion, pronunciation is widely recognised as a component not only of a speaker’s phonetic competence but also of their socio-communicative competence. Effective pronunciation instruction requires a balanced integration of segmental and suprasegmental features, an individualised approach, intersensory interaction, and digital support. Promising directions for further research include the development of adaptive digital learning environments, the expansion of phonetic corpora of student speech, the formalisation of comprehensibility criteria, and the creation of multimodal teaching materials. | A tanulmány célja, hogy átfogó elemzést nyújtson az angol mint idegen nyelv kiejtésének tanítására és értékelésére irányuló innovatív megközelítésekről az oktatás digitális átalakulásának kontextusában. A tanulmány az alábbi kulcsfontosságú területekre összpontosít: a beszélt nyelv prozódiai jellemzői; az intonáció szerepe a kommunikációs érthetőség biztosításában; a nyelvek közötti interferencia leküzdésének stratégiái; valamint a multimodális és számítógéppel támogatott technológiák beépítése a fonetika oktatásának gyakorlatába. A kutatás módszertana interdiszciplináris megközelítésen alapul, amely ötvözi a kortárs nyelvészeti elemzés módszereit a fonetika, a pedagógia és a számítógépes nyelvészet területén végzett empirikus és kísérleti kutatásokkal. Emellett elemzi ukrán és nemzetközi oktatók pedagógiai tapasztalatait. A tanulmány több szempontú elemzési keretet alkalmaz, amely magában foglalja a funkcionális-kommunikatív, a rendszerszintű és a kognitív megközelítéseket, kiegészítve korpuszfonetikai és digitális beszédvizualizációs technikákkal. Ez az átfogó módszertan lehetővé teszi a kiejtési kompetenciát alkotó összetevők mélyreható vizsgálatát. A megközelítés tudományos újdonsága a prozódiai, kognitív-didaktikai, technikai és pedagógiai szempontok strukturált szintézisében rejlik az intonációs kifejezőkészség fejlesztése érdekében. A tanulmány egy új modellt javasol a prozódia kommunikatív szemléletű oktatásba való integrálására, amely a funkcionális érthetőség elvét hangsúlyozza az anyanyelvihez hasonló kiejtés követésével szemben. A szerzők bemutatják az ukrán kutatások eredményeit is, amelyek nyelvtörőket, intonációvizualizálókat, automatizált értékelőrendszereket és multimodális platformokat alkalmaznak. Következtetésként, a kiejtést nemcsak a beszélő fonetikai, hanem társadalmi-kommunikációs kompetenciájának egyik elemeként is elismerik. A hatékony kiejtésoktatás kiegyensúlyozottan integrálja a szegmentális és szupraszegmentális jellemzőket, figyelembe veszi az egyéni megközelítést, az érzékszervi kölcsönhatásokat, valamint a digitális technológiákat. A további kutatások ígéretes irányai közé tartozik az adaptív digitális tanulási környezetek fejlesztése, a nyelvtanulói beszéd fonetikai korpuszainak bővítése, az érthetőségi kritériumok formalizálása, valamint különböző multimodális tananyagok létrehozása.

Actions (login required)

Edit Item