A digitális oktatás tapasztalatai a testnevelésben = Experiences of digital education in physical education

Bomba, Gábor and Trzaskoma-Bicsérdy, Gabriella and Csányi, Tamás (János) (2024) A digitális oktatás tapasztalatai a testnevelésben = Experiences of digital education in physical education. MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE, 25 (1(107)). pp. 39-49. ISSN 1586-5428

Preview

Text MSTTSzemle2024_1_05.pdf - Published Version Download (238kB) | Preview

Abstract

2020. márciusában a Covid-19 járvány miatt bevezetett digitális oktatás hatalmas kihívás elé állította a középiskolai testnevelő tanárokat. Az online testnevelés tanítás speciális felkészülést és munkát kívánt a pedagógusoktól, hogy a tantárgy alapvető értékeit és célkitűzéseit megtartsák és közvetítsék (Jeong és So, 2020). Az online testnevelés egyedülálló lehetőség volt arra, hogy a testnevelők soha nem látott mértékben kihasználják a rendelkezésünkre álló modern technológiát a tantárgy oktatásában (Williams, 2013). Kutatásunk célja, hogy egy általános képet kapjunk a digitális oktatás időszakaiban alkalmazott feladatokról és módszerekről, melyeket a testnevelők használtak. Az adatok begyűjtése egy online kérdőív segítségével történt, melyet 118 testnevelő töltött ki (N=118) 2021. június 7. és szeptember 29. között. A kérdőív 12 szakmai és 7 demográfiai kérdésből állt. A szakmai kérdésekből 8 kérdés volt nyitott és 4 kérdés volt zárt végű. A kérdések az online oktatás időszakaiban alkalmazott testnevelésóra-tartási módszerekre, feladattípusokra, a tantárgy megváltozott körülmények között átalakult célkitűzéseire és a testnevelők által alkalmazott értékelési módszerekre vonatkoztak. Az alapstatisztikai mutatókon túli változók közötti összefüggések vizsgálatára Khinégyzet próbát alkalmaztunk. Az adatok feldolgozása és elemzése az SPSS 25.0 statisztikai szoftverrel történt. A digitális platformokra feltöltött – visszaküldendő vagy beadandó jellegű – feladatok voltak azok, melyeket a megkérdezett testnevelők leggyakrabban alkalmaztak (75,4%), és ez volt az a feladatkiadási forma, ami a testnevelők életkorával szignifikáns összefüggésben volt. A legkevésbé alkalmazott módszer az élő online gyakorlati órák tartása volt (11,9%). A testnevelők 48,7%-a szerint az online oktatás időszakában a testnevelés legfontosabb funkciója a testi, szellemi felüdülés volt, és ez szignifikáns összefüggést mutatott a megkérdezett testnevelők életkorával. A legkevésbé fontosnak ítélt funkció a testnevelés elméleti hátterének megismertetése (1,7%) és a testnevelő saját munkavégzésének igazolása (1,7%) volt. A digitális oktatás haszna volt, hogy a testnevelők a technológia által taníthattak új készségeket a diákjaiknak (Williams, 2013). A digitális oktatás a testnevelők digitális kompetenciáit is fejlesztette, mely egy különösen pozitív hatás tudva, hogy a testnevelők kevesebb, mint 80%-a képes alapszint feletti jártassággal kezelni a digitális információkat (Eszenyiné, 2018). A diákok számára is lehetőség volt az online testnevelés arra, hogy új mozgásformákat fedezzenek fel (Varea és GonzálezCalvo, 2021), mely később a testneveléssel szemben tanúsított hozzáállására is pozitív hatást gyakorolhat. A digitális oktatás számos új tartalommal, módszerrel bővítette a testnevelők szakmai tudástárát, amelyeknek a beépítése a visszatérő jelenléti testnevelés oktatásba növelheti a tantárgy oktatásának színvonalát. | The digital education introduced in March 2020 due to the Covid-19 epidemic presented school physical education teachers in high shcool with a huge challenge. Online physical education teaching required special preparation and work from the teachers in order to retain and convey the basic values and objectives of the subject. (Jeong and So, 2020). Online physical education was a unique opportunity for physical educators to make use of the modern technology available to us in teaching the subject to an unprecedented extent (Williams, 2013). The aim of our research is to get a general picture of the tasks and methods used by physical educators during periods of digital education. The data was collected using an online questionnaire, which was filled out by 118 physical educators (N=118) between June 7 and September 29, 2021. The questionnaire consisted of 12 professional and 7 demographic questions. Of the professional questions, 8 were open-ended and 4 were closed-ended. The questions related to the physical education lesson methods used during the online education periods, types of tasks, the objectives of the subject which transformed in changed circumstances, and the evaluation methods used by the physical educators. The chisquare test was used to examine the correlations between variables beyond the basic statistical indicators. The data were processed and analyzed using the SPSS 25.0 statistical software. Assignments uploaded to digital platforms – to be returned or handed in – were the ones most often used by the interviewed physical educators (75.4%), and this was the form of assignment that was significantly related to the age of the physical educators. The least used method was live online practical classes (11.9%). According to 48.7% of physical educators, the most important function of physical education during the period of online education was physical and mental refreshment, and this showed a significant correlation with the age of the interviewed physical educators. The function deemed least important was the introduction of the theoretical background of physical education (1.7%) and the verification of the physical educator’s own work (1.7%). The benefit of digital education was that physical educators could use technology to teach new skills to their students (Williams, 2013). Digital education also developed the digital competencies of physical educators, which is a particularly positive effect, given that less than 80% of physical educators are able to handle digital information with proficiency above the basic level (Eszenyiné, 2018). Online physical education was also an opportunity for students to discover new forms of exercise (Varea and González-Calvo, 2020), which can later have a positive effect on their attitude towards physical education. Digital education has expanded the professional knowledge base of physical educators with many new contents and methods, the inclusion of which in recurrent attendance physical education can increase the standard of teaching the subject.

Actions (login required)

Edit Item