A magyar vasútépítések mögött húzódó érdekek a Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában

Horváth, Csaba Sándor (2025) A magyar vasútépítések mögött húzódó érdekek a Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában. KÁRPÁT-HAZA SZEMLE - A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁGKUTATÁS INTERDISZCIPLINÁRIS SZAKMAI FOLYÓIRATA, 2025 (1). pp. 62-93. ISSN 2732-1789

Preview

Text khsz_2025-01_doi_04_horvathcsabasandor.pdf - Published Version Download (4MB) | Preview

Abstract

A Habsburg Birodalomban létező Magyar Királyság első gőzüzemű és közforgalmú vasútvonalát 1846-ban adták át, majd 1918-ra teljesen kiépült a magyar vasút- hálózat. 1854-ig a fejlesztésben az osztrák birodalmi el- képzelések játszottak fő szerepet, így az uralkodó poli- tikai, a birodalom gazdasági/kereskedelmi és társadalmi érdekei voltak ennek fő mozgatórugói még akkor is, ha egy magántársaság építette a vonalat, amely a saját – gazdasági – érdekeit is szem előtt tartotta. Ezt köve- tően, majd főként az kiegyezés után már a nemzeti érdekek élveztek prioritást. A magyar vasútfejlesztés mögött húzódó érdekek egyre sokszínűbbek lettek, amelyek egyrészt a birodalom/állam (politikai, gazdaság/ kereskedelmi, hadászati érdekek) működtetésével, másrészt a humán (politika és személyes [presztízs]), harmadrészt a területi (birodalmi/osztrák, nemzeti/ állami, regionális, vármegyei, helyi, terület- és térség- fejlesztési) tényezőkkel hozhatók összefüggésbe. A tanulmány célja egy, a magyar vasútvonalak létre- hozása mögött húzódó érdekeket lefedő, több szem- pontú érdekkategorizálás felállítása, amely a témát – részint – érintő szakirodalmakon kívül a korabeli sajtó- forrásokra és nyomtatott forráskiadványokra, illetve levéltári anyagokra épül .

Actions (login required)

Edit Item