Magyarország európai uniós csatlakozásának hatásai a vajdasági magyar közösségre = The Impact of Hungary’s Accession to the European Union on the Hungarian Community in Vojvodina

Ricz, András (2024) Magyarország európai uniós csatlakozásának hatásai a vajdasági magyar közösségre = The Impact of Hungary’s Accession to the European Union on the Hungarian Community in Vojvodina. KÁRPÁT-HAZA SZEMLE - A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁGKUTATÁS INTERDISZCIPLINÁRIS SZAKMAI FOLYÓIRATA, 2024 (KSZ). pp. 61-74. ISSN 2732-1789

Preview

Text khsz_2024-ksz_doi_10-64605khsz-2024-ksz-05_ricza.pdf - Published Version Download (272kB) | Preview

Abstract

Magyarország 20 éve fennálló európai uniós tagsága, nemcsak az országnak, hanem a határon túli magyarságnak is előnyére vált. A munkámban, mely egy szintetizáló munka, az eddig publikált kutatási eredményeimet felhasználva elemzem azokat a folyamatokat, amelyek az uniós tagságból eredtek, és hatással voltak a Szerbiában kisebbségben élő magyarok életére. A magyar–szerb határon átnyúló programok 2003-tól elérhetőek, ezek során három Uniós költségvetési periódusban érkeztek fejlesztési források, melyeket az anyaország mellett a vajdasági magyarok is sikeresen fel tudtak használni, elsősorban soft-projektek megvalósításával, civil szervezetek és önkormányzatok által. Kisebb mértékben az infrastrukturális projektekből is profitált a magyar kisebbség. Az Uniós támogatások mellett Magyarország kormánya gazdaságfejlesztési programot is indított a magyar kisebbség gazdasági erősítésére, ezt is elemzem munkámban és összehasonlítom a két program eredményességét, amely megmutatja, hogy a gazdaságfejlesztési programok egy főre vetítve nagyobb hatékonysággal bírtak. | Hungary’s 20-year membership of the European Union has benefited not only the country itself but also Hungarians living beyond its borders. In this synthesis, I use the results of my published research to analyse the processes that have resulted from EU membership and impacted the lives of Hungarians living as a minority in Serbia. Hungarian-Serbian cross-border programmes have been available since 2003, during which three EU budget periods have allocated development funds, successfully utilised by the Hungarians of Vojvodina as well as by Hungary, primarily through the implementation of soft projects by NGOs and local governments. To a lesser extent, the Hungarian minority has also benefited from infrastructure projects. In addition to EU funding, the Hungarian government has launched an economic development programme aimed at strengthening the economy of the Hungarian minority, which I also analyse in this work. I compare the effectiveness of the two programmes, showing that, on a per capita basis, the economic development programmes have been more effective.

Actions (login required)

Edit Item