Az iskolai integráció szülői szemmel : A nem sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők helyzete az integrációban

Vida, Gergő and Nagy, Dorisz (2026) Az iskolai integráció szülői szemmel : A nem sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők helyzete az integrációban. ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE, 76 (5-6). pp. 117-131. ISSN 1215-1807

Preview

Text upsz_7605-06_2026__012__vida--nagy.pdf Download (394kB) | Preview

Abstract

magyar köznevelési rendszerben a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek inklúziója és integrációja fogalmi szinten is keveredő, kevéssé lehatárolt terület. Az integráció jogszabályi szinten rögzített lehetőség, ugyanakkor az inklúzió és a méltányosság fogalmai kevésbé jelennek meg explicit módon a szabályozásban. Több összetevő hiánya nehezíti az inklúziót, ilyenek az intézményi feltételek, köztük a hiányos szülői kommunikáció. Az oktatáspolitikai átrendeződés alkalmával relevánssá válhat, hogy az inklúzióról ne kizárólag intézményi, finanszírozási vagy szakember-ellátottsági problémaként beszéljünk, hanem az iskolai közösség egészének működéseként. Jelen tanulmány az együttnevelés egyik kevésbé kutatott szereplőjét, az SNI-vel nem küzdő gyermekek szüleit célozta. Felvetésünk szerint az ő informáltságuk és bizalmuk közvetlenül befolyásolhatja az inklúzió sikerességét. A tanulmány az inkluzív neveléssel kapcsolatos nézeteket vizsgálja egy pilot kutatás keretein belül kvantitatív, kérdőíves módszerrel. Célunk annak feltárása volt, hogy a nem SNI gyermekeket nevelő szülők miként értelmezik az együttnevelés fogalmát és milyen tényezők befolyásolják elfogadó vagy fenntartásokkal teli viszonyulásukat. Az adatfelvétel online, kérdőív segítségével, hólabda-mintavételi eljárással valósult meg. Az elemzés öt munkahipotézist vizsgált korrelációszámítással és Mann–Whitney-próbával. Az eredmények szerint erős negatív összefüggés mutatkozik az önértékelt informáltság és az együttneveléssel kapcsolatos bizonytalanság között. Az iskolai tájékoztatást kapott szülők szignifikánsan magasabb intézményi bizalmat mutattak, ugyanakkor a válaszadók több, mint kétharmada semmilyen tájékoztatást nem kapott az együttnevelésről. A személyes tapasztalat önmagában nem jár együtt elfogadással, a szülői aggályok és az észlelt pozitív hatások megítélése között ugyanakkor közepes, negatív összefüggés áll fenn. Az eredmények alapján a szülői bizonytalanság elsősorban nem elutasításból, hanem információhiányból fakadhat, ami az iskolai kommunikáció és a szülők tudatos bevonásának fontosságát hangsúlyozza.

Actions (login required)

Edit Item