Névmási szerkezetek kvantitatív és kvalitatív elemzése forrásnyelvi és fordított büntetőjogi szövegekben = Quantitative and qualitative analysis of compound pronouns in source language and translated criminal law texts

Kovács, Tímea (2021) Névmási szerkezetek kvantitatív és kvalitatív elemzése forrásnyelvi és fordított büntetőjogi szövegekben = Quantitative and qualitative analysis of compound pronouns in source language and translated criminal law texts. MODERN NYELVOKTATÁS, 27 (3-4). pp. 58-71. ISSN 1219-638X

Preview

Text Nevmasiszerkezetekkvantitativeskvalitativelemzeseforrasnyelviesforditottbuntetojogiszovegekben.pdf - Published Version Download (460kB) | Preview

Abstract

A jogi szaknyelv és a szaknyelvi fordítás – sajátos jellegénél fogva – a fordítástudományon és szaknyelveken belül is külön ágat képvisel. Több szerző foglalkozik a jogi szaknyelv jellemzőivel, valamint a nyelveken, kultúrákon és jogi intézményi rendszereken átívelő interlingvális jogi fordítás legfontosabb problémáival. Ugyanakkor a gépi fordítás az elmúlt pár évben megfigyelhető robbanásszerű fejlődése és az annak nyomán kialakult új és egyre nagyobb jelentőséggel bíró utószerkesztés (poszteditálás) újabb kihívások elé állítja a fordítástudományt és a gyakorló fordítókat. Ha egyre több szöveg és azok fordítása válik elektronikus formában szinte mindenki számára könnyen elérhetővé, az milyen új feladatok és elvárások elé állítja a fordítókat és utószerkesztőket (poszteditorokat)? Hogyan alakul át a fordítói minőségi sztenderd fogalma? Hogyan definiálhatjuk az ideális (jogi) szaknyelvi fordítást, mely mind a gépi, mind a humán fordítás minőségi szintje lehet? | Arising out of their very nature , legal language and translation constitute separate disciplines within the field of translation and languages for special purposes. Several authors have addressed the characteristics of legal language and the main problems of interlingual legal translation that crosses the borderlines between languages, cultures and legal institutional systems. At the same time, the explosion in machine translation in the last few years, and the new and increasingly important field of post-editing to which it has given rise, are posing new challenges to translation studies and to translators in practice. If an ever-increasing number of texts and their translations are becoming easily accessible to almost everyone in electronic format, what new challenges and expectations does this pose for translators and post-editors? How does the concept of a quality standard for translators evolve? How can we define the ideal (legal) translation in a specialised language, which can offer a standard qualitative level for both machine and human translation?

Actions (login required)

Edit Item