Hosszú palatális magánhangzók Sylvester János nyelvváltozatában: hangváltozások és paradigmatikus hatások = Long palatal vowels in Sylvester’s dialect: Sound change and paradigmatic effects

Cser, András (2026) Hosszú palatális magánhangzók Sylvester János nyelvváltozatában: hangváltozások és paradigmatikus hatások = Long palatal vowels in Sylvester’s dialect: Sound change and paradigmatic effects. MAGYAR NYELV, 122 (2). pp. 155-169. ISSN 0025-0228

Preview

Text Cser_MNy_26-2.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (396kB) | Preview

Abstract

A tanulmány Sylvester János nyelvváltozatában vizsgálja a hosszú palatális, kerekítetlen magánhangzók rendszerét. A vizsgálat kimutatja, hogy Sylvester írásmódjában az ę betű eredendően az [eː] > [iː] változás által szó végén nem érintett [eː] hangot jelölte. A szóvégi [eː] analógiás úton szétterjedt bizonyos morfológiai paradigmákban, illetve fennmaradt ott, ahol meghatározott morfológiai kontrasztok fonológiai kifejezése veszélybe kerülhetett volna. A dolgozat részletesen bemutatja e folyamatok hangtörténeti és paradigmatikus összefüggéseit, továbbá cáfolja a tolólánc-elmélet általános érvényességét az í-zés kialakulása tekintetében. A kitekintésben a szerző összeveti az adatokat Heltai és Károlyi nyelvhasználatával, valamint a későbbi nyelvjárási fejleményekkel. | This paper examines the system of long palatal unrounded vowels in the variety of early Middle Hungarian represented by János Sylvester. The analysis shows that in Sylvester’s orthog-raphy the letter ę originally denoted an [eː] vowel which was not affected by the [eː] > [iː] shift in word­final position. This word­final [eː] was extended analogically within certain morphological paradigms and was preserved in contexts where the phonological expression of specific morphologi-cal contrasts would otherwise have been endangered. The paper provides a detailed account of the diachronic phonological and paradigmatic aspects of these processes, and it challenges the general applicability of the push­chain theory to the development of the í­shift. In a broader perspective, the study compares Sylvester’s data with the language use of Gáspár Heltai and Gáspár Károlyi, as well as with later dialectal developments.

Actions (login required)

Edit Item