A tanári kérdések vizsgálata az egyéni hangszeres órákon = Investigating teachers’ questions in individual instrumental music lessons

Kun, Eszter Erzsébet and Gocsál, Ákos (2026) A tanári kérdések vizsgálata az egyéni hangszeres órákon = Investigating teachers’ questions in individual instrumental music lessons. ANYANYELV-PEDAGÓGIA, 19 (2). pp. 16-32. ISSN 2060-0623

Text Anyp_XIX_2026_2_2.pdf - Published Version Restricted to Repository staff only Download (1MB)

Abstract

A tanórai interakciókban kiemelten fontos szerep jut a tanári kérdéseknek, amelyek funkciói és típusai is jól ismertek a korábbi szerzők munkáiból. Az eddigi kutatások azonban jelentős részben csak osztálytermi diskurzusokat vizsgáltak; az egyszemélyes oktatási helyzetekben megvalósuló tanár-diák kommunikáció sajátosságai kevéssé ismertek. A jelen tanulmányban bemutatott kutatás az egyszemélyes, hangszeres zenei órákon elhangzott tanári kérdéseket vizsgálta. A kutatás anyagát hat zeneórán készített hangfelvétel és ezeknek a Praat programban annotált beszédanyaga képezte. A kutatás vizsgálta a tanári és a tanulói beszéd, továbbá a zenélés időtartamát, ezek arányát, majd az elhangzott kérdéseket kategóriákba sorolta. A kvantitatív vizsgálat – hasonlóan az osztálytermi kutatások eredményeihez – megerősítette a tanári beszéd túlsúlyát: a teljes beszédidő 85%-ában a tanár beszélt mindegyik tanítási órán. A kérdéseket az alábbi öt csoportba soroltuk: személyes, pedagógiai, óravezető, álkérdések, önértékelést segítő kérdések. Ezek előfordulási gyakorisága különbözött az egyes tanítási órákon, de feltűnő volt a két legkisebb tanuló esetében a kérdések kiugróan nagy száma. Az oktatási helyzet sajátosságának megfelelően számos személyes kérdést adatolt a kutatás. A pedagógiai kérdések jellemzően ismeretek felidézésére vagy valaminek a felismertetésére irányultak, magasabb kognitív működéseket igénylő vagy önreflexiót elősegítő kérdés kevés fordult elő. Az eredmények a korábbi osztálytermi kommunikációs kutatásokhoz hasonlóan a tanárközpontú kommunikáció dominanciáját mutatják. Az egyszemélyes oktatási helyzet azonban még több lehetőséget kínálhat a nyílt, magasabb kognitív működéseket és önreflexiót elősegítő kommunikációra, mint a csoportos tanítás. A jelen kutatás eredményei hozzájárulhatnak a további kutatásokhoz és a zenepedagógiai kommunikáció fejlesztéséhez. = Teacher questions play a particularly important role in classroom interactions, and their functions and types are well documented in the literature. However, previous research has mostly focused on classroom discourse, while the characteristics of teacher-student communication in one-toone instructional settings remain less explored. The study presented in this paper investigates teacher questions asked during individual instrumental music lessons. The research corpus consists of audio recordings of six music lessons and their annotated transcripts prepared using the Praat software. The study examined the duration of student talk, teacher talk and the time spent playing the instrument, calculated the proportions of those durations, and identified and categorized the questions. The quantitative analysis, similarly to findings from classroom interaction research, confirmed the dominance of teacher talk: in each lesson, teachers spoke for approximately 85% of the total speaking time. The questions were classified into five main categories: personal questions, pedagogical questions, lesson-management questions, pseudoquestions and questions supporting self-assessment. While the frequency of these categories varied across lessons, a notably higher number of questions was observed in the case of the two youngest pupils. In line with the specific features of the instructional setting, a considerable number of personal questions were identified. Pedagogical questions were mainly aimed at recalling knowledge or facilitating recognition, while there were only few questions requiring higher-order cognitive operations or supporting self-reflection. The results, in line with the findings of previous classroom communication research, indicate the dominance of teachercentered communication. At the same time, one-to-one instructional settings offer even greater opportunities for open communication that promotes higher-order thinking and self-reflection than group instruction. The findings of this study may contribute to further research and to the development of communication practices in music pedagogy.

Actions (login required)

View Item