A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején

Kincses, Áron (2015) A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. ISBN 978-963-235-484-2

Preview

Text muhelytanulmanyok8.pdf Download (13MB) | Preview

Abstract

A 2008-as gazdasági világválságról sokkal többet lehetett olvasni a hazai sajtóban és a tudományos cikkek között, mint arról a demográfiai krízisről, mely Magyarországon jelenleg is érezteti hatását. Ennek egyik oka, hogy az emberek anyagi helyzetére, életkörülményére rövidebb távon sokkal erőteljesebb következményei vannak a gazdasági kérdéseknek, mint a népességszám változásának. A másik ok, hogy amíg a gazdasági krízisek többnyire általánosak, nagyobb térségekre terjednek ki, addig a népesség fogyása inkább lokális problémákat jelent. További lényeges indok, hogy a demográfiai válságok sokkal hosszabb időhorizonton éreztetik hatásukat, mint a gazdaságiak. Talán ennek is köszönhető, hogy beszélünk 2008-as gazdasági válságról, de nem beszélünk 1981-es demográfiai krízisről, noha Magyarországon 1981-től kezdődően – immár több mint három évtizede – a lakónépesség száma folyamatosan csökken. A demográfiai válságokkal szembeni beavatkozások adaptációs és mitigációs stratégiái lényegében három irányt vehetnek a fenntartható fejlődés szem előtt tartása mellett: alapvető változások a nyugdíj- és egészségügyi rendszerekben; termékenységi ráta javítását célzó intézkedések; és a nagyobb bevándorlás ösztönzése (Papademetriou D.G., 2006), hiszen így módosítható leggyorsabban egy-egy térség népessége. Azonban a migráció közvetlen népességszámra gyakorolt hatásai mellett számolni kell a fogadó társadalomban keletkező közvetett hatásokkal (gazdasági aktivitásra, munkanélküliségre, átlagéletkorra, termelékenységi rátára, eltartottsági rátára stb.) is. Magyarország a gazdasági felzárkózásnak és az európai integrációnak köszönhetően a 90-es évek második felétől – több más közép-európai országhoz hasonlóan – migránsokat befogadó országgá vált. Magyarország lakónépessége a 80-as évek elejétől folyamatosan fogy. A csökkenő hazai népesség egy részét külföldi állampolgárok pótolják, magukkal hozva saját szokásaikat, eltérő demográfiai összetételüket. Így a migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak Magyarországra nézve. Mivel a külföldi állampolgárok területi eloszlása jelentősen különbözik a magyar népességétől, az országos hatásokat jelentősen felülmúlják az általuk preferált térségekben érezhető befolyásuk. A hatás mértéke a területi koncentrációjuktól függ. Magyarországon belátható időn belül leginkább a nemzetközi migráció lehetőségei képesek mérsékelni a népességfogyást (Hablicsek L., 1996). Hazánk esetében azonban nemcsak a hazai szükséglet a meghatározó, hanem annak a népességnek az általános állapota is, amely a szomszédos országok valamelyikének állampolgáraként is magyarnak tartja magát. A környező országok gazdasági helyzete, kisebbséggel kapcsolatos politikája, és nem csak Magyarország vonzó hatása a meghatározó tehát abban, hogy milyen mértékű migrációval lehet és szükséges az országnak jelenleg és az elkövetkező évtizedekben is számolnia (Tóth P. P., 1997). Ezért is fontos, hogy minél részletesebb információegyüttessel rendelkezzünk a Magyarországot érintő nemzetközi vándorlásról, különösen a szomszédos országokat érintően. Kik jönnek, honnan jönnek, miért jönnek Magyarországra, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, hol telepednek le? – ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására teszek kísérletet ebben a könyvben az utolsó két népszámlálás adatainak a segítségével. A könyv a szerző 2012-ben publikált „A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata” című könyv folytatásának tekinthető. Az írás célja, hogy a 2001-es és 2011-es népszámlálás adatait felhasználva szakítson a hagyományos migrációértelmezésekkel, és röviden bemutassa, milyen vándorlási csoportok figyelhetők meg Magyarországon. Ismertetésre kerülnek a migrációban érintett, Magyarországon élő személyek területi elhelyezkedése, a magyar lakónépességtől való demográfiai, munkaerő-piaci, iskolai végzettségbeli eltéréseik, valamint az eltérő térhasználat lehetséges általános és speciális okainak beazonosítása. Újdonsága a könyvnek, hogy a népszámlálási adatok részletes adat-együttesét szimultán módon ötvözni a releváns magyar migrációs adatbázisok területileg részletesebb információival. Így lehetőség nyílik a külföldi állampolgárok forrásterületeinek a regionális és települési szintű feltárására, valamint az elvándorlási és jelenlegi lakóhelyek közötti települési hálózatok elemzésére is.

Actions (login required)

Edit Item