Hogy kerül a jelentés az etnográfiai szövegbe? Egy moldvai etnográfiai terepmunka kritikai újragondolása

Lajos, Veronika (2017) Hogy kerül a jelentés az etnográfiai szövegbe? Egy moldvai etnográfiai terepmunka kritikai újragondolása. In: Aranyhíd. Tanulmányok Keszeg Vilmos tiszteletére. Kriza János Néprajzi Társaság – BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, pp. 215-224. ISBN 978-973-8439-92-4; 978-606-739-075-9

Preview

Text LajosVeronika2017_jelentes_etnografiai_szoveg.pdf Download (232kB) | Preview

Abstract

Tanulmányom célja, hogy a 2006–2007-ben a moldvai Lujzikalagorban (Luizi-Cǎlugǎra, Bacǎu, Románia) végzett állomásozó terepmunkámat közel tíz évnyi távolságból újragondoljam. Azt a folyamatot helyezem a kritikai szemrevételezés középpontjába, ahogyan a másságra vonatkozó szociokulturális tapasztalatok (azok keletkezésekor és a szövegezés folyamatában egyaránt) jelentésekkel telítődnek. Először a terepanyagok keletkezésével foglalkozom, például az olyan, napjainkra klasszikussá vált kérdésekkel, mint, hogy ki vagy mi alakította, és hogyan ezt a folyamatot. Majd ezt követően az etnográfiai szöveg létrejöttének problémáját tárgyalom, például azt, hogy a textus kinek az interpretációja, illetve kinek a hangja és hogyan ölt, illetve ölthet benne testet. The aim of my paper is to reconsider my stationary fieldwork conducted in 2006 and 2007 in a Moldavian Csángó settlement, called Lujzikalagor, in a ten years perspective. In my critical approach/review I focus on the processes as the sociocultural experiences of the Other (both in their formation and in their conceptualization) gain meaning and sense. First, I deal with the issue of how fieldwork material is produced, for example how this process has been shaped, and by who or what. Next, I engage with the problems of the creation of ethnography (the written text), such as whose interpretation the text is, or whose voice is or could be taking shape in it, and in what ways.

Actions (login required)

Edit Item