Iparosok és kereskedők Csongrád megyében 1892-ben.

Szulovszky, János (2017) Iparosok és kereskedők Csongrád megyében 1892-ben. In: Sodrásban. Tanulmányok Dr. Szűcs Judit köszöntésére. Csongrádi Információs Központ – Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum, Csongrád, pp. 251-262. ISBN 978-963-12-8020-3

Preview

Text Szulovszky_2017_Ip-keresk-Csongrad_Sodrasban_251-262.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (465kB) | Preview

Abstract

Mivel az 1890. évi népszámlálás csak a törvényhatóságok szintjén nyújt foglalkozás-statisztikát, így ebből az időből a történeti Magyarország településeinek az elemi szintjéről csupán csak a Jekelfalussy-féle címtár révén szerezhetünk információkat. Ekkor Csongrád megye 18 településén összesen 6466 önálló iparos és kereskedő tevékenykedett. Ennek 83,5%-a, 5398 vállalkozó a négy városban (Szegeden, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon) működött. Mivel a megye lakosságának 73,7%-a volt városlakó, ez azt jelentette, e helyeken nagyobb volt az iparos-sűrűség: itt átlagosan 28 önálló iparűző jutott ezer lakosra, míg a falvakban csak átlag 15,5. Csongrád megye falvaiban 79-féle mesterség összesen 1068 mestere dolgozott. A legelterjedtebb és a legnépesebb foglalkozás a kovács volt (118),amelyet a bognár (92). A harmadik legnépesebb ipar azonban a cipész volt: igaz, hogy csak 8 faluban, de 72 mesternek ez adott szerény megélhetést. 11-11 településen volt kocsma és szatócs üzlet, összesen 53, illetve 51 vállalkozó adta erre a fejét.

Actions (login required)

Edit Item