Az életmód applikációk használatának akadályai egy feltáró kutatás tapasztalatai alapján = Barriers to Using Lifestyle Apps based on Lessons Learned from an Exploratory Study

Keller, Veronika and Ercsey, Ida and Kovácsné Tóth, Ágnes (2023) Az életmód applikációk használatának akadályai egy feltáró kutatás tapasztalatai alapján = Barriers to Using Lifestyle Apps based on Lessons Learned from an Exploratory Study. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, 64 (2). pp. 17-29. ISSN 1786-2434 (nyomtatott); 2498-6666 (elektronikus)

Preview

Text 12109-Cikkszovege-56160-1-10-20231121.pdf Available under License Creative Commons Attribution Share Alike. Download (464kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az elhízás korunk népbetegsége, ami elsősorban a helytelen táplálkozási szokásokkal és a mozgásszegény életmóddal magyarázható. Az m-health alkalmazások hatékony támogatást nyújtanak az egészségmagatartás javításában. A leggyakoribb m-health applikációk közé tartoznak az életmód, vagyis a sport-fitnesz, a táplálkozási, alvás-ébrenléti állapotot követő és a meditációs alkalmazások, amelyek hazai penetrációja (~ 17%) magasabb a globális átlaghoz viszonyítva (~ 11%), de elmarad az Európai Unió tagállamainak átlagától (~ 21%). Kutatásunk célja az életmód alkalmazások elutasítási okainak feltárása volt kvalitatív és kvantitatív módszertan segítségével. Módszertan: Három fókuszcsoportos interjút készítettünk 37 másodéves rekreáció és életmód alapszakon tanuló nappali tagozatos hallgató körében, illetve online kérdőíves megkérdezést folytattunk le a 18 és 25 év közötti egyetemista, az applikációkat nem használók (n = 160), és már nem használók (n = 72) körében. A kvalitatív kutatás során felmerült témák azonosítása tematikus elemzéssel történt. A kvantitatív adatfeldolgozás egy- (helyzetmutatók) és többváltozós (faktorelemzés) statisztikai elemzések segítségével valósult meg. Eredmények: A fókuszcsoportos kutatás eredményei alapján 5 fő elutasítási indok – egyéni szempontok, felesleges, nem megfelelő, technikai- és időtényezők – került azonosításra. Az applikációk nem használatát leginkább a feleslegességgel és az érdeklődés hiányával magyarázták. A megkérdezés alapján az elutasítási indokok között (1) az információhiány és a technológiai akadály, valamint (2) az érdeklődés hiánya és a szükségtelen került azonosításra. A már nem használók az applikációk használatának felfüggesztését leginkább a motiváció elvesztésével, az unalommal magyarázták. A korábbi használat abbahagyása az (1) érintettség hiányával és a (2) demotivációval áll összefüggésben. Következtetések: Az érdeklődés elvesztése, a demotiváció és a gyenge használhatóság megjelent az akadályok között, ahogy arra korábban több nemzetközi kutatás is rávilágított. A személyes adatok védelme nem került kiemelésre. A kutatási eredmények rávilágítottak az információhiány jelentőségére, ami korábban nem került feltárásra. Fontos a tájékoztatás, és a mobil egészségügyi alkalmazások előnyös hatásainak oktatása, népszerűsítése a sport- és egészségtudományokat folytató egyetemi hallgatók körében. Background: Overweight and obesity are widespread diseases of our time, caused by poor eating habits and a sedentary lifestyle. The m-health apps provide effective support to improve health behaviors. The most common m-health apps are lifestyle apps, i.e. sports fitness, nutrition and meditation apps, with a higher penetration rate in Hungary (~17%) compared to the global average (~11%), but below the average of European Union member states (~21%). The aim of our research is the investigation of the reasons for the rejection of lifestyle applications by means of qualitative and quantitative methods. Methodology: Three focus group interviews were conducted with 37 full-time, second-year recreation and lifestyle students, and an online survey was conducted with students aged 18-25, who were non-users (n=160) and current non-users of lifestyle apps (n=72). Themes that emerged from the qualitative research were identified through thematic analysis. Quantitative data were processed using univariate (measures of central tendency) and multivariate (factor analysis) statistical analyses. Results: Based on the results of the focus group research, 5 main reasons for non-use were identified: individual considerations, redundancy, inadequacy, technical factors, and time factors. Non-use of applications was mainly explained by redundancy and lack of interest. Based on the survey, the reasons for refusal were identified as (1) lack of information and technological barrier, and (2) lack of interest and unnecessary. Those who stopped using the apps explained their decision to stop using them mainly by loss of motivation and boredom. Discontinuation of previous use was associated with (1) lack of involvement and (2) demotivation. Conclusions: Loss of interest, demotivation and poor usability were among the barriers highlighted by several international studies. Protection of personal data was not highlighted. The research findings highlighted a lack of knowledge that had not previously been explored. It is important to inform, educate and promote the benefits of mobile health applications to university students studying sport and health sciences.

Actions (login required)

Edit Item