A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége = Health literacy of the Hungarian adult population

Bíró, Éva and Szabó, Pálma and Kósa, Karolina (2022) A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége = Health literacy of the Hungarian adult population. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, 63 (3). pp. 3-11. ISSN 1786-2434

Preview

Text 8496-Cikkszovege-40551-3-10-20221013.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (262kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az egészségműveltség fogalma az elmúlt két évtizedben került az egészségügy fókuszába. Többféle koncepciója ismert, ennek megfelelően mérésére is többféle teszt használható. Hazánkban az elmúlt néhány évben nőtt meg ezen a területen a kutatások száma, ezért a magyar nyelven elérhető publikált kérdőívek és országos felmérések száma is csekély. Kutatásunkban a magyar lakosság egészségműveltségét vizsgáltuk két különböző, külföldi kutatásokban gyakran használt eszköz alkalmazásával. Módszertan: A keresztmetszeti adatgyűjtés 2019-ben, 1 200 fő részvételével a magyar felnőtt lakosságra kor, nem, valamint lakóhely szerint reprezentatív mintán zajlott. Az egészségműveltség mérésére a „Rövid Egészségműveltségi Szűrő Teszt” (Brief Health Literacy Screening Tool, BRIEF) és az „Átlagos Tápérték Teszt” (Newest Vital Sign, NVS) magyar nyelven validált változatait használtuk. A leíró elemzések a nem, kor és lakóhely szerinti súlyozott adatokon történtek a 95%-os megbízhatósági tartományok megadásával. Az egészségműveltség meghatározó elemeit bináris logisztikus regresszió segítségével állapítottuk meg. Eredmények: Az NVS kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján a lakosság 17,9%-nak nagy valószínűséggel inadekvát (elégtelen), 28,1%-nak valószínűleg limitált (korlátozott) és 54,0%-nak nagy valószínűséggel megfelelő a funkcionális egészségműveltsége. A BRIEF teszt alapján a válaszadók közel egyharmada került az elégtelen, 35,9%-a a marginális (problémás) és 29,8%-a az adekvát (megfelelő) szubjektív egészségműveltségű kategóriába. Az NVS kérdőívvel mért funkcionális egészségműveltség esélyét növelte a magasabb iskolai végzettség, a kedvezőbb egészségi állapot és az erős társas támasz, ugyanakkor a BRIEF teszttel mért szubjektív egészségműveltség megfelelő mértékének esélyét csak a felsőfokú végzettség emelte. A két különböző teszttel mért eredmények pozitív kapcsolatban voltak egymással, azaz a megfelelő szubjektív egészségműveltség növelte a megfelelő funkcionális egészségműveltség esélyét és fordítva. Következtetések: Mindkét teszt eredményei alapján indokoltnak tartható az egészségműveltséget javító beavatkozások tervezése és kivitelezése a hazai népesség körében. Tekintettel arra, hogy az egészségműveltséget befolyásoló tényezők közül csak az iskolai végzettséggel volt egyértelműen kimutatható kapcsolat, így az egészségműveltséget növelő beavatkozások legfontosabb színterei az iskolák lehetnek. Mivel az eredmények szerint a lakosság közel felének nem megfelelő az egészségműveltsége, ajánlott lenne a felnőtteknek szóló, egészséggel kapcsolatos tájékoztatók és betegedukációs anyagok vizsgálata, illetve szükség esetén átdolgozása annak érdekében, hogy azokat az alacsonyabb iskolai végzettségű személyek is megértsék, tartalmukat hasznosítsák. Az eredmények alapján az a megállapítás is felvethető, hogy az egészségműveltség szintje függ attól, hogy milyen eszközt használnak annak mérésére. | Background: The concept of health literacy has been in the focus of health care for the past two decades. Several different concepts are known, and accordingly several tests can be used to measure it. In our country, the number of researches in this field has increased in the last few years, therefore the number of validated questionnaires and representative national surveys is small. Our aim was to provide a reliable estimate of the health literacy in the Hungarian adult population by two frequently used questionnaires. Methodology: Cross-sectional data was collected in 2019 on a sample of 1200 adults, representative of the Hungarian adult population in terms of age, gender and place of residence. Health literacy was assessed by the Brief Health Literacy Screening Tool (BRIEF) and the Newest Vital Sign (NVS). Descriptive analyses were performed on data weighted according to gender, age, and place of residence with the 95% confidence intervals. Determinants of health literacy were investigated with binary logistic regression. Results: According to the NVS tool, 17.9% of respondents had inadequate, 28.1% probably limited, and 54.0% most probably adequate functional health literacy while according to results of the BRIEF scale, 34.3% of respondents had insufficient, 35.9% marginal, and 29.8% adequate health literacy. The odds of adequate functional health literacy measured by NVS increased by higher level of education, favourable health status, and strong social support. However, the odds of adequate subjective health literacy assessed by BRIEF were increased only by higher level of education. The results measured with the two different tests were positively related to each other, i.e. adequate subjective health literacy increased the chance of adequate functional health literacy, and vice versa. Conclusions: Based on the results of both measurements, the conclusion is that interventions would be needed to improve health literacy in the Hungarian adult population. Since only the level of education showed unequivocal positive relationship with health literacy, schools seem to be optimal settings for such interventions. Since, according to the results, the health literacy of nearly half or more of the population is inadequate, it would be recommended that health-related written public messages and patient education materials should be reviewed and rephrased if needed to make them comprehensible and useful even for those with lower educational attainment. Our results suggest that the level of health literacy depends on the instrument used for assessment.

Actions (login required)

Edit Item