Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében = Health Education Attitudes and Health Behaviors Among High School Teachers

Masa, Andrea and Tobak, Orsolya and Deutsch, Krisztina (2021) Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében = Health Education Attitudes and Health Behaviors Among High School Teachers. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, 62 (2). pp. 26-35. ISSN 1786-2434 (nyomtatott); 2498-6666 (elektronikus)

Preview

Text 5907-Cikkszovege-25605-5-10-20210516.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (288kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az egészséggel kapcsolatos értékek formálásához a társadalom minden tagja hozzájárul: az egyének, a közösségek, a munkahelyek, továbbá az oktatási színterek is. A gyermekkorban formálódó egészségmagatartás jelentős hatással van az egyén későbbi életére, valamint kulcsszerepet játszik a lakosság egészségi állapotának javításában. A közösségbe kerüléssel a család, mint elsődleges szocializációs színtér mellett a pedagógusok saját magatartási mintájukkal döntő befolyással bírnak a gyermekek egészségkultúrájára. Direkt oktató és nevelő tevékenységük mellett viselkedésük is meghatározó a tanulók egészségmagatartásának alakításában. Módszertan: 2019. márciusa és novembere között végeztünk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti felmérést 14 szegedi középiskola pedagógusai körében, célzott mintavétellel (N = 200). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze saját szerkesztésű kérdésekből összeállított kérdőív volt. IBM SPSS Statistics Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett khí-négyzet-, Mann–Whitney U- és Kruskal–Wallis-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p < 0,05). Eredmények: Az egészségnevelési attitűd vonatkozásában több szociodemográfiai kapcsolat is igazolódott: a nők pontosabban írják le az egészség fogalmát (p = 0,02) és tudatosabbak az egészségnevelés területén (p = 0,023), az egyedülállók magasabb pontszámra értékelik iskolai egészségnevelési aktivitásukat (p < 0,001). Az iskolatípus meghatározónak bizonyult az egészség megfogalmazásában (p = 0,011), a személyes egészséggel kapcsolatos példaadásban (p = 0,001) és a tervszerű egészségnevelési aktivitás vonatkozásában (p < 0,001) egyaránt, a szakgimnáziumi pedagógusok körében tapasztalt jobb eredményekkel. Az egészségnevelési aktivitása azoknak jobb, akiknél nem fordul elő rohamivás (p = 0,025). A válaszadók 11%-a nem fogalmazta meg saját egészségnevelési tevékenységét, miközben több, mint egyharmaduk azt jóra vagy nagyon jóra értékelte. Az egészség lelki/társas dimenzióját a résztvevők 25%-a nem említi válaszaiban. Következtetések: A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a válaszadó pedagógusok többségének egészségfogalma nem komplex, többen nem érzik kompetenciájuknak a diákok egészségnevelését. Azonban fontos lenne ezen a területen segítséget nyújtani tanároknak a jogszabályi elvárásoknak való megfelelésen túl az indirekt nevelő hatás és a saját jóllétük érdekében egyaránt. Introduction: All members of society contribute to shaping health-related values. Individuals, communities, workplaces, and educational platforms as well. Childhood health behaviors have a significant impact an individual’s later life and play a key role in improving the health of the population. By joining the community, in addition to the family as the primary socialisation stage, teachers have a decisive influence on the health culture of children with their own pattern of behavior. In addition to their direct teaching activities, their behaviors have a great influence on shaping students’ health behaviors. Methods: A quantitative, cross-sectional survey was conducted among teachers in 14 high schools in Szeged, between March and November 2019, with convenience sampling (N = 200). The data collection took place using web-based, anonym, self-administered questionnaire. We used self-edited questions about health education attitudes among others. SPSS 25.0 statistics software was used for data analysis. In addition to descriptive statistical analysis, we used chi square, Mann–Whitney U, and Kruskal–Wallis test with 95% probability level (p < 0.05). Results: Regarding the attitude of health education, several sociodemographic differences were: women formulate the definition of health more accurately (p=0.02) and are more health-conscious in the field of health education (p = 0.023), and the single has a higher level of health education activity (p < 0.001). The type of school proved to be decisive in the formulation of health (p = 0.011), in the example of personal health (p = 0.001), and in the planned health education activity (p < 0.001), with better results among secondary vocational school teachers. Health education activity is better for those who are not binge drinkers (p = 0.025). 11% of respondents did not articulate their own health education activity, while more than a third rated it as good or very good. The mental/social health dimension is not mentioned by 25% of the participants in their answers. Conclusions: The results of the research have highlighted that the majority of the teachers currently do not have a complex concept of health, many of them do not feel competent in educating students about health. However, it would be important to help teachers in this area, in addition to meeting legal requirements, for both indirect educational impact and their own well-being.

Actions (login required)

Edit Item