Egy reformkori „jó gyakorlat” a közösségi tanulás területéről – a Nagyugróci kateketikai leánykör

Simándi, Szilvia and Tengely, Adrienn (2024) Egy reformkori „jó gyakorlat” a közösségi tanulás területéről – a Nagyugróci kateketikai leánykör. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio paedagogica, 45. pp. 57-66. ISSN 26309742

Preview

Text 2_1_Simándi Szilvia – Tengely Adrienn.pdf - Published Version Download (766kB) | Preview

Abstract

A nem formális tanulási környezetben zajló közösségi tanulás és művelődés a legősibb koroktól jelen van az emberi közösségekben. A tanuló, művelődő közösségek a múltban és a jelenben is különféle formákban léteztek és léteznek, kisebb-nagyobb eltérésekkel, sajátos jegyekkel. Nagy vonalakban ide sorolhatjuk a különböző klubokat, szakköröket, az olvasóköröket, a közös érdeklődésen alapuló hobbiköröket, tanulóköröket vagy a bejegyzett kulturális és közművelődési egyesületek tevékenységét is. Napjainkban a művelődő közösségek mindennapi működését illetően erős kötöttségek nem tapasztalhatóak: többféle variációban és eltérő résztvevői létszámmal tevékenykednek, illetve különböző szervezésben (intézményi kötődésű, magán indíttatású) megvalósuló kezdeményezések léteznek. A közművelődési fogalomtár is kiemeli, hogy a résztvevők száma jellemzően nem rögzített, a résztvevők köre és összetétele az idő folyamán változhat. A művelődő közösségek működése időben nem korlátozott, és többnyire a közösség vezetője az adott területen jelentős tudással rendelkezik, de nem feltétlenül rendelkezik dokumentummal igazolható végzettséggel. Említésre érdemesek a hazai közművelődési gyakorlatban a különböző témaköröket felölelő szakkörök is, céljuk többnyire egy terület, tevékenység mélyebb, alaposabb megismerése. A szakkörök tagsága javarészt állandó, a szakköri foglalkozások rendszer szerint működnek, a szakkör vezetője pedig az adott témában jártas szakember (Fogalomtár, 2015)

Actions (login required)

Edit Item