„Nemesi kúriák nem nemes lakói” — Moson vármegyei taksás jobbágyok 1750 és 1775 között = “Non-Noble Inhabitants of Noble Mansions”: The Serfs of Moson County between 1750 and 1775

Gulyás, Kristóf (2024) „Nemesi kúriák nem nemes lakói” — Moson vármegyei taksás jobbágyok 1750 és 1775 között = “Non-Noble Inhabitants of Noble Mansions”: The Serfs of Moson County between 1750 and 1775. AXIS, 5 (1). pp. 25-44. ISSN 2064-7972

Preview

Text AXIS_2024_1-25-44.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (6MB) | Preview

Abstract

„A majorsági zsellérség sokszínű, differenciált, a változatok olyan halmazát felmutató képződmény, amelynek szövevényes rendszerében időnként még gyakorlott jogászok is hasztalan igyekeztek eligazodni. […] Hol kurialistáknak, vagy allodiális jobbágyoknak, hol […] szerződéseseknek, kontraktualistáknak vagy szegődményeseknek, hol a terheik közt domináló járadékfajta szerint cenzualistáknak, taksásoknak, ötöd-, heteddézsmásoknak vagy nyolcadosoknak, hol — […] iparföldeseknek nevezik őket. A különböző csoportokat mégis összefűzi az, hogy valamennyien allodiális jellegűnek minősített területen laknak, e területhez, valamint annak tulajdonosához való viszonyuk magánjogi természetű. […] Mind a nagybirtokosok földjén, vagy a kisnemes udvartelkén, sőt, még plébánosok portáján is találkozni velük.” — olvasható a magyar történelem jelentős kutatójának, Katus Lászlónak (1927–2015) monumentális, Magyarország történetét 1711-től egészen az első világháborúig összefoglaló művében. A néhai történész a fenti idézetet a magyar paraszti társadalom jeles kutatója, Varga János (1927–2008) művéből vette át. Varga János és a magyar paraszti társadalom másik jelentős kutatója, Szabó István (1898–1969) számos, ma már alapműnek számító munkákkal járultak hozzá a magyarországi parasztság történetének feltárásához. Katus hozzátette, hogy a fentebb megnevezett társadalmi csoport képviselői elsősorban az északkeleti vármegyékben, az Alföldön és a Bánságban voltak jelen. | My study focuses on a particular social group, the manorial serfs of Moson County. I must point out that I am not attempting to provide any conclusions about the legal status of the above-mentioned group, but to contribute to the understanding of their social function within a specific county by providing information on a specific period between 1750 and 1775. My work is a source analysis based on positivist principles, organised and supplemented with reference to a historical geographical perspective. I will point out that there are significant differences between sub-regions within the county, both in terms of the number of individuals and their social functions. I will also point out that a significant proportion of the manorial serfs were engaged in “typical” occupations — working in the production and trade of alcohol, as the owners or leaseholders of inns and pubs, or as millers or shepherds. Finally, I will briefly show that this social group was not entirely excluded from the possibility of accumulating wealth.

Actions (login required)

Edit Item