A Covid-19 járvány hatása iskoláskorúak lelki és társas jóllét mutatóira

Várnai, Dóra Eszter and Sebestyén, Edit and Horváth, Zsolt and Kocsis, Noémi and Mészner, Zsófia Klára and Németh, Ágnes (2024) A Covid-19 járvány hatása iskoláskorúak lelki és társas jóllét mutatóira. MULTIDISZCIPLINÁRIS EGÉSZSÉG ÉS JÓLLÉT, 2 (2). pp. 3-24. ISSN 2939-8150

Preview

Text 12852-Cikkszovege-66209-1-10-20240612.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Share Alike. Download (440kB) | Preview

Abstract

BEVEZETÉS: A Covid-19 világjárvány alatt gyűjtött kvantitatív és kvalitatív adatok szerint a fiatalok mentális egészsége kedvezőtlen irányba változott a pandémia időszakában. Ezen belül is még kedvezőtlenebb mentális egészségmutatókról számoltak be az idősebb serdülők, a lányok, a kevésbé jómódú és/vagy a krónikus (mentális) betegséggel élő gyermekek. MÓDSZERTAN: Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása nemzetközi hátterű kutatás országosan reprezentatív, négy évente ismétlődő adatfelvételein végeztük elemzéseinket. A Covid-19 járvány hatásait leíró statisztika alapján szemléltetjük az 5–9. évfolyamosok körében a 2022-es adatok felhasználásával (N = 4 738). Mindemellett a lelki és társas jóllét egyes változóit hasonlítjuk össze 2018 és 2022 között korcsoportos bontásban, illetve bemutatjuk a változók időbeli trendjeit nemi bontásban is. EREDMÉNYEK: A legtöbb tanuló (42,7–49,7%) úgy nyilatkozott, hogy a Covid-19 járvány semleges hatást gyakorolt az egész életére, az egészségére, a mentális egészségére, valamint családi és baráti kapcsolataira. Ugyanakkor azok aránya, akik szerint a pandémia nagyrészt negatív következményekkel járt, nagyobb (28,2–36,7%), mint azok aránya, akik pozitívnak ítélték meg az érzékelt hatásokat (15,8–27,2%). A járvány után a fiatalok alacsonyabb élettel való elégedettségről számoltak be, kevesebben értékelték egészségüket kitűnőnek, családjuk és barátaik támogatását magasnak, többen tapasztaltak intenzívebb pszichoszomatikus tüneteket a későbbi adatfelvétel alkalmával. A lányok és az idősebb serdülők (a 9. évfolyamra járók) kedvezőtlenebb mentális egészségmutatókkal jellemezhetők. KÖVETKEZTETÉSEK: Annak ellenére, hogy a pandémiás válság önmagában lehetőséget nyújtott a személyes növekedés és a családi összetartás lehetőségeinek átélésére, a hazai fiatalok esetében az észlelt hátrányok meghaladták ezeket a potenciális előnyöket. Az eredmények mindenképpen arra utalnak, hogy szükséges a hazai gyermek és serdülő mentális egészségügyi szolgáltatások erősítés (pl. távpszichiátria a telemedicina eszközeivel), rendszeres adatgyűjtések végzése, átfogó egészségfejlesztési programok fejlesztése és bevezetése, valamint mindennek keretet adó széleskörű, korosztályos (mentális) egészségstratégia kidolgozása.

Actions (login required)

Edit Item