A németek által megszállt Bánság helyzete 1941-ben, a Magyar Király Csendőrség Központi Nyomozó Parancsnokságának jelentései alapján

Illésfalvy, Péter (2008) A németek által megszállt Bánság helyzete 1941-ben, a Magyar Király Csendőrség Központi Nyomozó Parancsnokságának jelentései alapján. RENDVÉDELEM-TÖRTÉNETI FÜZETEK - ACTA HISTORIAE PREASIDII ORDINIS : TUDOMÁNYOS PERIODIKA (17). pp. 19-25. ISSN 1216-6774

Preview

Text RTF_XIVevf_17sz_019-025.pdf - Published Version Download (399kB) | Preview

Abstract

A csendőrség szervezetének kalandos szerep jutott a Kárpát-medencében. A XIX. században – amely a csendőrség diadal százada volt, hiszen Európa szinte valamennyi országában ekkor állították fel a testületet – az osztrák elnyomás szervezeteként hozták létre e korszerű rendvédelmi testületet a történelmi Magyarország területén. Ebből fakadóan a kiegyezéssel a csendőrséget feloszlatták, ám 1881-ben – az ellehetetlenülő vidéki közbiztonság érdekében - újra felállították. 1919-ben – a Tanácsköztársaság időszakában – a testületet ismét megszüntették, majd a Tanácsköztársaság leverését követően újra felállították. A bűnügyi szolgálati ágat azonban 1931-ben hoztak létre a Magyar Királyi Csendőrségnél. Derekas teljesítmény, hogy a szolgálati ág létrehozása után alig több mint tíz évvel ragyogó felderítési adatokat tudott szolgáltatni. Annál inkább figyelemreméltó ez a teljesítmény, hiszen a testületen belül csupán egy alosztály foglalkozott a szélsőséges mozgalmak titkos módszerekkel való megfigyelésével. A csendőrségnél hírszerző apparátust nem is szerveztek, "csupán" a fedett bűnügyi munka szakemberei végeztek titkosszolgálati módszerekkel és eszközökkel megfigyeléseket a szélsőséges (kommunista, nyilas stb.) mozgalmaknál. A Magyar Királyi Csendőrség ugyan rendelkezett némi hagyománnyal a hírszerző munka terén, hiszen a dualizmus időszakában egyes csendőr alakulatokat bevontak a felderítő munkába. A határszéli csendőrségnek aktív szerepe volt a szomszédos országok határ menti területeinek a felderítésében. Ezeket az adatokat a korabeli csendőri vezetés jól alkalmazta. Ezeknek a konkrét helyzeti adatoknak a birtokában voltak képesek például arra is, hogy az Orosz Birodalom és a Román Királyság zsidó pogromjai elől menekülő lakosság határvonalon történő átlépését biztosítsa, az üldözőket pedig a határvonal átlépésétől eltántorítsa. A titkosszolgálati módszerek kiterjesztése a visszaígért, de vissza nem adott Bánság térségére minden bizonnyal új része lehetett a csendőrség titkosszolgálati módszerekkel folytatott tevékenységének. Ezt az új szerepkört a csendőrség kiválóan teljesítette. A szerepkör ilyen jellegű módosításához nyilvánvalóan szükséges volt a központi államhatalom vezetésének a belegyezésére, ha csak nem innen indult el a szerepkör gyarapításának az igénye. Bárhogyan is történt az eredmények önmagukért beszélnek, amely a csendőrségi bűnügyi-szakemberek kiválóságát támasztja alá.

Actions (login required)

Edit Item