Szőlők a városban: szőlőterületek változásai Eger és Pécs város területén 1783-2018 között

Németh, Gergő and Balogh, Szabolcs and Rózsa, Péter and Sütő, László and Novák, Tibor József (2024) Szőlők a városban: szőlőterületek változásai Eger és Pécs város területén 1783-2018 között. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK, 148 (2). pp. 156-167. ISSN 0015-5411

Preview

Text 16018-Tanulmanyszovege-71648-1-10-20241115.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (1MB) | Preview

Abstract

Mint láthatjuk a termőhelyeket, történelmi léptékben nézve a két város szőlőkataszteri területei hasonló adottságokkal bírnak, jelentős potenciális betelepítési lehetőséget hordoznak. Mindkét helyen 200–250 méter tszf-i magasságú, többségében 5–12%-os lejtők hordozzák a szőlőültetvények többségét. Azonban, amíg Egerben a szőlőtermesztés alacsonyabb térszíneken kezdődött, addig napjainkra a magasabban fekvő dűlők részaránya felé tolódott el. További eltérés, hogy a rendszerváltás környékén Pécsett a beépítés miatt 350 m magasság felett eltűntek a szőlők. Egerben a veszteség főként az alacsonyabb völgyoldalakat érintette, 350 m fölött még ma is 9,2%-ot ér el a területük. Jelentősebb különbséget a lejtőkitettség hordoz. Míg napjainkban Pécsett a szőlők 89%-a a déli és 166 délkeleti lejtőket foglalja el, addig Egerben az égtáji eloszlás teljesen egyenletes. A pécsi szőlők területének 17%-a foglalja el a legjobb (17% fölötti) lejtőmeredekségű területeket. Egerben ez csak 13,7%, de összterületét tekintve több, mint 12-szerese a Pécsett megmaradt szőlőterületeknek. Úgy tűnik, hogy az utóbbi években a borászatok elsősorban nem a mennyiség növelését, hanem a minőség javítást tartják fontosnak, a borversenyek tanúságai szerint egyre sikeresebben. A szőlőbirtokok összeterületét nézve Eger Pécshez képest egyértelműen domináns, monokultúrás területhasználattal rendelkezett a filoxéra megjelenéséig. A szocialista nehézipar megjelenése, majd a későbbi beépítések miatt azonban Pécs gyakorlatilag elveszítette szőlőültetvényeit, amelyek az 1941-es legnagyobb kiterjedésnek kevesebb mint 5%-ára estek vissza. Bár a csökkenés Egerben nem volt ekkora mértékű (41,4%-ra zsugorodott), de így is jelentős területi veszteséget szenvedett el. Legnagyobb kiterjedését az utóbbi város területén hamarabb érte el (1883), de 1984-re már túl volt a krízisen, így 2018-ra lassú minőségi javulásnak és mennyiségi növekedésnek lehetünk tanúi. Egerben tehát a szőlő- és borvidék jelleg napjainkban is a város arculatának meghatározó és egyre erősödő vonása maradt, míg Pécs esetében ez a funkció egyre inkább háttérbe szorult az elmúlt évtizedekben.

Actions (login required)

Edit Item