Relating Learner Empowerment to Student Engagement Through Psychological Capital in College Students = A tanulói felhatalmazás és a hallgatói elkötelezettség kapcsolata a pszichológiai tőke fényében az egyetemi hallgatók körében

Gebregergis, Werede T. and Csukonyi, Csilla (2024) Relating Learner Empowerment to Student Engagement Through Psychological Capital in College Students = A tanulói felhatalmazás és a hallgatói elkötelezettség kapcsolata a pszichológiai tőke fényében az egyetemi hallgatók körében. OXIPO : INTERDISZCIPLINÁRIS E-FOLYÓIRAT, 6 (2). pp. 21-41. ISSN 2676-8771

Preview

Text OxIPO_2024_2_021_Gebregergis-Csukonyi.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

Despite the widely recognized significance of student engagement in influencing positive learning outcomes in higher education, including academic success, motivation, and satisfaction, addressing the issue of students’ disengagement has long posed a significant challenge for higher education institutions. Some scholars have posited that psychological empowerment could serve as an effective strategy for fostering student engagement, particularly within higher education settings. However, there is a lack of sufficient studies that validate this assumption, especially within the context of Eritrean higher education. Moreover, the potential mediating influence of psychological capital in this relationship remains largely unexplored. To address this research gap, we conducted a cross-sectional study to examine the extent to which learner empowerment impacts student engagement through psychological capital. The study participants were undergraduate students (N = 448) selected using a convenience sampling strategy. Standardized self-report questionnaires were utilized to assess learner empowerment, psychological capital, and student engagement among the participants. Initially, descriptive statistical techniques, including measures such as mean, standard deviation, and measures of distribution shapes, were computed to explore and summarize the data. Subsequently, Pearson product-moment correlation was employed to examine the interplay between the study variables. Finally, hierarchical multiple regression and the PROCESS macro for SPSS were utilized to determine the prediction and mediation effects, respectively. The regression results revealed that students with higher levels of learner empowerment and psychological capital demonstrated better engagement in their academic activities. Furthermore, psychological capital was found to partially mediate the relationship between learner empowerment and engagement, suggesting that learner empowerment has both direct and indirect effects on student engagement. These findings may provide valuable insights for higher education institutions seeking to enhance student engagement by fostering learner empowerment and psychological capital. Moreover, the study may shed light on the dynamic interplay among learner empowerment, psychological capital, and student engagement, offering useful and practical guidance for educators and policymakers striving to improve educational outcomes of college students and beyond. | Annak ellenére, hogy a hallgatók elkötelezettségének széles körben elismert jelentősége van a felsőoktatásban a pozitív tanulási eredmények befolyásolásában, beleértve a tanulmányi sikert, a motivációt és az elégedettséget, a hallgatók elköteleződésének csökkenése régóta jelentős kihívást jelent a felsőoktatási intézmények számára. Feltételezhető, hogy a pszichológiai felhatalmazás hatékony stratégiaként szolgálhat a hallgatók elkötelezettségének előmozdítására, különösen a felsőoktatási környezetben. Hiányoznak azonban az ezt a feltételezést igazoló vizsgálatok, különösen az eritreai felsőoktatás kontextusában. Ezenkívül a pszichológiai tőke potenciális közvetítő hatása ebben a kapcsolatban még nagyrészt feltáratlan. E hiányosság pótlásának érdekében keresztmetszeti tanulmányt végeztünk annak vizsgálatára, hogy a tanulói felhatalmazás milyen mértékben befolyásolja a hallgatók elkötelezettségét a pszichológiai tőkén keresztül. A vizsgálat résztvevői egyetemi hallgatók (N = 448) voltak, akiket kényelmi mintavétellel mértünk fel. Standardizált önbevallásos kérdőíveket használtunk a tanulói felhatalmazás, a pszichológiai tőke és a hallgatói elkötelezettség felmérésére a résztvevők körében. Először leíró statisztikákat végeztünk, majd ezt követően a Pearson-féle korrelációt alkalmaztuk a változók közötti hatás vizsgálatára. Végül hierarchikus regressziót használtuk az előrejelző és közvetítő hatások meghatározására. A regressziós eredmények azt mutatták, hogy a magasabb szintű tanulói felhatalmazással és pszichológiai tőkével rendelkező hallgatók magasabb szintű elkötelezettséget mutattak a tanulmányi tevékenységeikben. Továbbá a pszichológiai tőke részben közvetítette a tanulói felhatalmazás és az elkötelezettség közötti kapcsolatot, ami arra utal, hogy a tanulói felhatalmazásnak közvetlen és közvetett hatása van a diákok elkötelezettségére. Ezek az eredmények értékes információkkal szolgálhatnak a felsőoktatási intézmények számára, amelyek a tanulók felhatalmazásának és a pszichológiai tőkének az előmozdításával igyekeznek növelni a hallgatók elkötelezettségét. Ezen túlmenően a tanulmány rávilágíthat a tanulói felhatalmazás, a pszichológiai tőke és a hallgatói elkötelezettség közötti dinamikus kölcsönhatásra, hasznos és gyakorlati útmutatást nyújtva az oktatók és a döntéshozók számára, akik a hallgatók oktatási eredményeinek javítására törekednek.

Actions (login required)

Edit Item