Az 1910-es népszámlálás publikálatlan kincsesbányája a dualizmuskori népesség iskolázottsági egyenlőtlenségeiről = The unpublished treasure trove of the 1910 census on educational inequalities of the population during the Austro-Hungarian Monarchy

Karády, Viktor (2025) Az 1910-es népszámlálás publikálatlan kincsesbányája a dualizmuskori népesség iskolázottsági egyenlőtlenségeiről = The unpublished treasure trove of the 1910 census on educational inequalities of the population during the Austro-Hungarian Monarchy. EDUCATIO, 34 (2). pp. 179-190. ISSN 1216-3384

Preview

Text 2063-article-p179.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (227kB) | Preview

Abstract

A tanulmány mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a dualista kor utolsó évtizedeiben – különösen az 1910-es népszámlálásban – Magyarországon került tökéletesítésre a Habsburg birodalmi statisztika korai, már a 19. század első felében megjelent törekvése, miszerint a társadalmi rétegeződés adatai közé be kell vezetni az iskolázottság szerinti rétegezettség jelzéseit. Ez két formában történt. Egyrészt egyre pontosabb adatokat állítottak össze a népesség iskolázottságára nézve, kombinálva a nemmel, életkorral, lakóhellyel, megye- és nagyvárossoros, felekezet, gazdasági réteg, valamint anyanyelv (legfőbb beszélt nyelv) sajátos kategóriákban. Másrészt a feltételezhetően főiskolát vagy legalább négy, hat vagy nyolc középiskolai osztályt elvégzett, nem fizikai tevékenységet folytató (ún. értelmiségi) népességet osztották be igen finom listákba a legtöbb fenti változó szerint, de megadva vagyoni és családi helyzetükre vonatkozó információkat is, továbbá egyes adatkeretekben azt is, hogy az aktív keresőkre hány inaktív eltartott jutott nemek szerint. Helytörténetileg nagy fontosságú, hogy Nagy Péter Tibor korábbi kutatásai alapján angol nyelven már kiadásra került egy sor 1910-es megye- és nagyvárossoros adatbank a népesség iskolázottsági szintjéről, a fenti szociális változókkal keresztezve. Hasonló vár kiadásra közel száz, a publikált statisztikákban nem szereplő kisváros közönségéről, kiegészítve anyanyelvi adatokkal és – egyedülállóan – az Amerikából visszatért kivándorlók jelzésével. | First of all the study reminds us that the early efforts made (since the early decades of the 19th century) by the statistical services of the Habsburg Empire to introduce among data related to socio-economic stratification information on stratification by schooling were perfected by Hungarian specialists in the last decades of the dual monarchy (especially in the 1910 census). This happened in two forms. On the one hand, ever improved data were achieved on the level of education of the whole population, combined with gender, age, residence (by counties and bigger cities), denomination, social class categories and mother tongue (or first spoken language). On the other hand the active ‘intellectual’ population (in non manual occupations) having supposedly accomplished at least 4 secondary school classes or more (up to a higher educational degree) was listed in finely tuned categories combined with most of the former variables, together with data on properties and family status as well as information on the number of economically non active population belonging to the professionally active ones by gender. It is an important contribution to local history, that, based on former research by Péter Tibor Nagy, several officially not published regional data banks on levels of education by counties and bigger cities in 1910 have been already brought out in English edition, broken down simultaneously by gender, age and denomination. Another parallel series of data banks await publication on close to hundred small towns in 1910 with similar information, completed with data on mother tongue and (uniquely enough) reference to re-emigrants having returned from America.

Actions (login required)

Edit Item