Tur, Oksana and Shabunina, Viktoriia and Sarancha, Viktor (2025) Дискурсивні особливості використання термінології генеративного штучного інтелекту у фаховій комунікації: аналіз тенденцій та перспектив = Discursive features of using the terminology of generative artificial intelligence in professional communication: analysis of trends and prospects = A generatív mesterséges intelligencia terminológiájának használata a szakmai kommunikációban: trendek és kilátások elemzése. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 4 (3). pp. 140-157. ISSN 27866718
|
Text
6_Тур_Шабуніна_Саранча.pdf - Published Version Download (506kB) | Preview |
Abstract
Актуальність дослідження зумовлена безпрецедентною швидкістю науково- технічного прогресу та повсюдним упровадженням генеративного штучного інтелекту (ГШІ). Динамічна поява нових концептів ГШІ вимагає системного лінгвістичного осмислення та нормалізації термінології для забезпечення ефективності фахової комунікації. Метою статті є ґрунтовне дослідження дискурсивних особливостей використання термінології ГШІ у фаховій комунікації, аналіз когнітивних аспектів сприйняття та категоризації, а також виокремлення тенденцій впливу ГШІ на формування нової лексики в сучасній українській мові. Новизна дослідження полягає в комплексному аналізі динаміки формування терміносистеми ГШІ в контексті української фахової комунікації, а також виявленні специфічних когнітивних механізмів і дискурсивних практик функціонування термінів. Дослідження базовано на сучасних методологічних підходах із застосуванням дескриптивного, функціонального, когнітивного й дисциплінарного аналізу. З метою визначення ролі метафор та механізмів термінотворення використано дискурсивний, концептуальний, когнітивний і словотвірний аналізи. Проаналізувавши сучасні термінологічні дослідження українських і зарубіжних учених-термінологів, автори виявили основні механізми формування термінології генеративного штучного інтелекту в українській мові, зокрема, запозичення, калькування та власне українське словотворення. Досліджено вплив цих процесів на формування терміносистеми ГШІ, що дозволило визначити їхні особливості та виклики. Окреслено конкретні шляхи творення термінів і підтверджено нагальну потребу в уніфікації та стандартизації термінів цієї галузі. Автори дійшли висновку, що терміносистема генеративного штучного інтелекту є надзвичайно динамічною. Наголошено, що фаховий дискурс ГШІ характеризується високою точністю, об’єктивністю, економією мовних засобів та інтенсивною інтертекстуальністю. Виявлено явища прототипності та концептуальної метафори, які спрощують розуміння, але вимагають точної наукової дефініції. Перспективи подальших досліджень передбачають нагальну потребу в уніфікації та стандартизації термінів ГШІ, а також у розробленні офіційних глосаріїв, термінологічних баз даних і стандартів для покращення якості фахової комунікації. | The relevance of the study is driven by the unprecedented pace of scientific and technological progress and the widespread implementation of generative artificial intelligence (GAI). The dynamic emergence of new GAI-related concepts necessitates a systematic linguistic interpretation and the normalisation of terminology to ensure effective professional communication. The aim of the article is to conduct an in-depth investigation of the discursive features of GAI terminology usage in professional discourse, analyse the cognitive aspects of its perception and categorisation, and identify trends in the influence of GAI on the formation of new vocabulary in contemporary Ukrainian. The novelty of the research lies in the comprehensive analysis of the dynamics of GAI terminological system development within the context of Ukrainian professional communication, as well as in the identification of specific cognitive mechanisms and discursive practices related to the functioning of terms. The study is grounded in modern methodological approaches, including descriptive, functional, cognitive, and disciplinary analyses. In order to determine the role of metaphors and mechanisms of term formation, discursive, conceptual, cognitive, and word-formation analyses were applied. By analysing contemporary terminological research conducted by Ukrainian and international scholars, the authors identified the primary mechanisms of GAI terminology formation in the Ukrainian language, including borrowing, calquing, and native word formation. The impact of these processes on the development of the GAI terminological system was examined in detail, enabling the identification of their specific features and challenges. The study outlines concrete pathways for term creation and confirms the urgent need for the unification and standardisation of terminology in this area. The authors conclude that the terminological system of generative artificial intelligence is highly dynamic. It is emphasised that GAI professional discourse is characterised by high precision, objectivity, linguistic economy, and intertextuality. Phenomena of prototypicality and conceptual metaphor were identified, which facilitate understanding but require precise scientific definition. The prospects for further research include the pressing need for the unification and standardisation of GAI terminology, as well as the development of official glossaries, terminological databases, and standards aimed at improving the quality of professional communication. | A kutatás aktualitását a tudományos és technológiai fejlődés példátlan gyorsasága és a generatív mesterséges intelligencia (GMI) széles körű elterjedése szolgáltatja. A GMI-hez kapcsolódó új fogalmak dinamikus megjelenése szükségessé teszi a terminológiájának szisztematikus nyelvészeti értelmezését és normalizálását a hatékony szakmai kommunikáció érdekében. A tanulmány célja a GMI-terminológia szakmai diskurzusban való használata diszkurzív sajátosságainak mélyreható vizsgálata, a fogalmi kategorizáció kognitív aspektusainak elemzése, valamint a GMI a kortárs ukrán nyelv új szókincsének kialakítására gyakorolt hatásának feltárása. A kutatás újdonsága abban rejlik, hogy átfogóan elemzi a GMI terminológiai rendszerének dinamikus fejlődését az ukrán szakmai kommunikáció kontextusában, valamint azonosítja a terminusok működéséhez kapcsolódó specifikus kognitív mechanizmusokat és diszkurzív gyakorlatokat. A vizsgálat modern módszertani megközelítésekre épül, többek között leíró, funkcionális, kognitív és diszciplináris elemzésre. Az ukrán és nemzetközi kutatók terminológiai munkáinak elemzése alapján a szerzők azonosították a GMI-terminológia kialakításának elsődleges mechanizmusait az ukrán nyelvben, ideértve a szókölcsönzést, a tükörfordítást és a belső szóalkotást. E folyamatoknak a GMI terminológiai rendszer fejlődésére gyakorolt hatását részletesen megvizsgálták, lehetővé téve azok sajátosságainak és kihívásainak feltárását. A tanulmány konkrét utakat vázol fel az új terminusok létrehozására, és megerősíti a terminológia egységesítésének és szabványosításának sürgető szükségességét ezen a területen. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a generatív mesterségesintelligencia terminológiai rendszere rendkívül dinamikus. Hangsúlyozzák, hogy a GMI szakmai diskurzusát a nagyfokú precizitás, objektivitás, nyelvi gazdaságosság és intertextualitás jellemzi. Azonosították a prototipikusság és a konceptuális metafora jelenségeit, amelyek elősegítik a megértést, ugyanakkor pontos tudományos meghatározást igényelnek. A további kutatások kilátásai között szerepel a GMI-terminológia egységesítésének és szabványosításának sürgető szükségessége, valamint hivatalosszójegyzékek, terminológiai adatbázisok és szabványok kidolgozása a szakmai kommunikáció minőségének javítása érdekében.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Subjects: | P Language and Literature / nyelvészet és irodalom > P0 Philology. Linguistics / filológia, nyelvészet |
| Depositing User: | Krisztián Váradi |
| Date Deposited: | 17 Nov 2025 14:01 |
| Last Modified: | 17 Nov 2025 14:01 |
| URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/229230 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |




