Harmadik misszió és (versus) egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ): az EKSZ, mint a térbeli igazságosságot és fenntarthatóságot támogató egyetemi gyakorlat = Third mission and (versus) university community engagement (UCE): UCE as a university practice for spatial justice and sustainability

Málovics, György (2025) Harmadik misszió és (versus) egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ): az EKSZ, mint a térbeli igazságosságot és fenntarthatóságot támogató egyetemi gyakorlat = Third mission and (versus) university community engagement (UCE): UCE as a university practice for spatial justice and sustainability. TÉR ÉS TÁRSADALOM, 39 (4). pp. 63-87. ISSN 0237-7683

Preview

Text 3_3654.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (1MB) | Preview

Abstract

Napjainkra közhely, hogy az egyetemeknek is szerepet kell vállalniuk a környezeti és társadalmi problémák megoldásában. Ennek ellenére az egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ) koncepciója, valamint ennek szerepe az egyetemek társadalmi, térbeli és környezeti igazságossághoz és regionális fenntarthatósághoz való hozzájárulásának a vonatkozásában gyakorlatilag hiányzik a hazai és nemzetközi regionális kutatások szakirodalmából. Mindez annak ellenére van így, hogy az EKSZ kifejezetten a fenti társadalmi célok megvalósítását tűzi ki célul, és az egyetemek ebben betöltött szerepét hangsúlyozza. E hiány még szembeötlőbb (és ellentmondásosabb), ha figyelembe vesszük, hogy az EKSZ-szel annak együttműködő és gyakorlatorientált irányultságában párhuzamokat mutató harmadik misszió koncepciója érdemi tudományos elemzések tárgya mind a nemzetközi, mind a hazai regionális kutatásokban. Tanulmányomban a fenti szakirodalmi hiányból és ellentmondásból kiindulva célom, hogy elhelyezzem az EKSZ-t a regionális kutatások rendszerében. Elméleti jellegű tanulmányom következtetése, hogy míg az EKSZ annak együttműködő, gyakorlat- és társadalmi hatás-orientált jellegének a vonatkozásában a harmadik misszió koncepciójával mutat rokon vonásokat, irányultságában (a kijelölt célok és elérni kívánt hatások vonatkozásában) azonban attól eltérően a társadalmi, térbeli és környezeti igazságosság, illetve környezeti fenntarthatóság céljait helyezi fókuszba. E különbség pedig lényegi, napjaink egyes tudományos fenntarthatósági megközelítései felől közelítve egyenesen antagonisztikus jellegű, lévén e megközelítsek (az EKSZ-hez hasonlóan) a transzformatív jellegű változások szükségességét hangsúlyozzák az igazságosság és fenntarthatóság érdekében. Így az EKSZ koncepciója elsősorban azon kutatók számára lehet érdekes, akik szkeptikusak a tekintetben, hogy napjaink domináns struktúrái képesek előmozdítani az igazságosság és fenntarthatóság ügyét, és e társadalmi célokért kívánnak egyszerre tudást termelni és társadalmi hatást elérni. | Today, we live in a world of serious environmental and social problems, and the academic world must play its part in solving them. One of the means of contributing to the solution is the practical implementation of the concept of university community engagement (UCE). This concept is about universities working (collaborating) with non-university actors(stakeholders) (implementing joint activities) in a way that is mutually beneficial to all parties, albeit in different ways, and that enriches (from a university perspective) the core activities of universities. For UCE, external university linkages are a means to fight social exclusion and injustice; to empower marginalized and peripheral groups in society; and to support global responsibility and environmental (sustainability) initiatives. As a consequence of the above, UCE necessarily has spatial implications, since spatiality is a determining factor in environmental and social processes. Nevertheless, the spatial implications of UCE are not/rarely explicitly analyzed in the UCE literature. Likewise, the concept of UCE and the potential and actual role of UCE as a set of practical activities in the contribution of universities to social justice and sustainability, as well as the analysis of the spatial aspects of this contribution, are virtually absent from the Hungarian and international literature of regional research. Exceptions to this are (1) some studies in the critical geography literature that recommend the use of certain UCE tools for critical geography; and (2) an analysis of the applicability of certain UCE tools in geography education and spatial research. This gap in the literature is even more striking (and controversial) if we consider that the concept of the third mission, which is in some ways related to UCE in its cooperative and practical orientation, but also different from it in terms of its objectives and social impact, has been the subject of substantial academic analysis within regional research. In response to this gap in the literature, this paper attempts to situate the concept of UCE in the context of regional research. My conclusion is that the UCE as a set of activities is on one hand related to the third mission concept in its practical (cooperative, action-oriented) orientation. On the other hand, UCE is also radically different from the third mission because of its transformative social and sustainability orientation, being antagonistic to third mission objectives according to certain sustainability theories. As such, within regional research, UCE is (1) thematically most closely related to issues of spatial justice, environmental justice and regional sustainability; and (2) methodologically/approach-wise directly related to critical geography.

Actions (login required)

Edit Item