Családról és házasságról : A vallásos hitükben válás után megerősödöttek attitűdjei

László, Tamás (2022) Családról és házasságról : A vallásos hitükben válás után megerősödöttek attitűdjei. SZÁZADVÉG, 2022 (3). pp. 55-82. ISSN 0237-5206

Preview

Text Szazadveg_2022_03_04_Csaladrol-es-hazassagrol_-a-vallasos-hitukben-valas-utan-megerosodottek-attitudjei.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

Elemzésünkben egy olyan, szűkebb csoportra összpontosítjuk figyelmünket, akiknek az életében kétszeresen is tetten érhető a változás. A vallásos hitükben válásukat követően megerősödöttek értékrendjére és attitűdstruktúrájára úgy is tekinthetünk, mint sajátos „keresztfolyamatok” eredőjére. A számadatok segítségével arra a kérdésre keressük a választ, hogy – elsősorban a család és a házasság vonatkozásában – mi jellemzi az általunk vizsgált csoport gondolat- és érzésvilágát, valamint, hogy attitűdjeik ezen rendszere alapján hol helyezhetők el más elvált emberekhez, a házasokhoz, illetőleg a hajadon/nőtlen családi állapotúakhoz képest. Eredményeink arra utalnak, hogy a vallásosság erősödése összefügghet azzal, hogy a házasság felbomlása sokkjának kezelésében más lehetőségeknek viszonylag híján voltak – emellett pedig azt láthatjuk, hogy esetükben a közeledés sok esetben ráépült a valláshoz való eleve meglévő kötelékekre. A válással kapcsolatos ritkás közvetett (a szűkebb környezetben látott) tapasztalatokhoz viszont a rendszerint nehéz élethelyzet negatív következményeinek fokozott megélése társult, amit a társas mikrokörnyezet hozzáállása is tovább rontott – vélhetően ezáltal is csökkentve a megküzdés alternatív útjainak számát. A hitükben válásukat követően megerősödöttek csoportjának értékrendszere egyértelműen inkább hasonlít a házasokéra, mint a többi, váláson átesettére. Ez alól kivételt képeznek azok a szempontok, amelyek közvetlenebbül kötődnek, kötődhetnek a házasság felbomlása nyomán előálló élethelyzethez. A családról és a házasságról, azok értékéről vallott nézetek tekintetében viszont azt láthatjuk, hogy a vallás irányába forduló elváltak inkább rendelkeznek a házasságban élők alapvetően pozitív viszonyulásával. = In our analysis, we focus on a narrower group of people whose lives are doubly affected by change. The values and attitudinal structures of those who have become stronger in their relgious faith can be viewed as the root of specific „cross processes”. The data are used to answer the question of what characterises the thoughts and feelings of the group we are studying, particularly in relation to family and marriage, and where their attitudes are placed in relation to other divorced people, married people, and single people. Our results suggest that the increase in religiosity may be related to their relative lack of other options for dealing with the shock of the break-up of their marriage – and that in many cases, we see that their approach was built on pre-existing ties to religion. However, the rare indirect experiences of divorce (seen in a more intimate setting) were accompanied by an increased experience of the negative consequences of a usually difficult life situation, which was further complicated by attitudes in the social micro-environment – presumably reducing the number of alternative ways of coping. The values of the group of those who had become stronger in their faith after divorce were clearly more similar to those of the married than to the other divorcees. The exception to this is those aspects that are more directly linked, or may be linked, to the life situation that arises following the break-up of a marriage. In terms of views on the family and marriage and their value, however, it can be seen that divorcees who turn to religion tend to have more of the basically positive attitudes of married people.

Actions (login required)

Edit Item