A nukleáris energia megítélésének társadalmi helyzetképe Európában 2025-ben – Lakossági attitűdök, demográfiai mintázatok és regionális különbségek

Kökény, Levente and Hortay, Olivér and Kökény, László (2026) A nukleáris energia megítélésének társadalmi helyzetképe Európában 2025-ben – Lakossági attitűdök, demográfiai mintázatok és regionális különbségek. In: Századvég Riport 2026. Századvég riport ... : társadalom, gazdaság és politika napjainkban . Századvég Kiadó, Budapest, pp. 467-484.

Preview

Text Riport_2026_20_467-4842.pdf - Published Version Download (198kB) | Preview

Abstract

A nukleáris energia szerepe az európai energiapolitikában az elmúlt években újra a közpolitikai és társadalmi diskurzusok középpontjába került. A klímaváltozás mérséklésének sürgető igénye, az energiaátállás célkitűzései, valamint az energiabiztonság és az energiaszuverenitás stratégiai jelentősége olyan kontextust teremtettek, amelyben a nukleáris technológia jövőbeli szerepe nemcsak technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem mélyen társadalmi természetű is. Jelen tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen tényezők határozzák meg a nukleáris energia társadalmi elfogadottságát Európában 2025-ben, különös tekintettel a demográfiai mintázatokra, a gazdasági státuszra, a települési különbségekre és a regionális sajátosságokra. Az elemzés az Európai Unió tagállamaiban lévő háztartások körében végzett, reprezentatív kérdőíves adatfelvételen alapul. A vizsgált adatbázis 27 uniós tagállam összesen mintegy 27 ezer válaszadójának attitűdjeit tartalmazza, országonként ezerfős mintanagysággal. A statisztikai feldolgozás bináris logisztikus regressziós modellek alkalmazásával valósult meg. Az eredmények szerint a nukleáris energia társadalmi megítélése erősen rétegzett és többrétegű mintázatokat követ. A magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkező, gazdaságilag aktív, valamint idősebb válaszadók körében a támogatottság szignifikánsan magasabb. Emellett a közepes méretű városokban élők, illetve a közép- és kelet-európai régiók lakói szintén nagyobb bizalmat mutatnak a nukleáris technológia iránt. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a nukleáris energia társadalmi elfogadottságát nemcsak az energiaátállás és a dekarbonizáció céljai, hanem az energiamix diverzifikációjának igénye és az energiapiaci szuverenitás kérdése is alapvetően meghatározza. A vizsgálat hozzájárulhat ahhoz, hogy az energiapolitikai döntéshozatal figyelembe vegye a társadalmi dimenziókat, és technológiai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható energiamix-stratégiát alakítson ki.

Actions (login required)

Edit Item