Hatékony bírói jogvédelemhez és tisztességes eljáráshoz való jog: az EU Alapjogi Charta 47. cikkének alkalmazása az Európai Bíróságon 2020–2025 között

Fazekas, Flóra and Papp, Mónika (2026) Hatékony bírói jogvédelemhez és tisztességes eljáráshoz való jog: az EU Alapjogi Charta 47. cikkének alkalmazása az Európai Bíróságon 2020–2025 között. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 67 (1). pp. 43-76. ISSN 0002-564X

Preview

Text 043-076.pdf - Published Version Download (222kB) | Preview

Abstract

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke az uniós jog egyik leggyakrabban hivatkozott rendelkezése, amely a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot biztosítja. A tanulmány célja, hogy a Charta ünnepélyes deklarációjának 25. évfordulóján áttekintse az Európai Unió Bíróságának (EuB) 2020–2025 közötti ítélkezési gyakorlatát e cikk alkalmazásáról. A vizsgálat több mint száz releváns ügy közül a legjelentősebbeket elemzi, tematikus bontásban: (i) a bírói függetlenség és a 47. cikk összefüggései, (ii) a belső piac, versenyjog, igazságügyi együttműködés területén felmerült kérdések, valamint (iii) az uniós intézmények jogsértései. Az elemzés rámutat, hogy az EuB a hatékony jogvédelem követelményét nem csupán az egyéni jogok oldaláról, hanem az intézményi garanciák felől is értelmezi, összekapcsolva a Charta 47. cikkét az EUSZ 19. cikkével. A bírói függetlenség védelme az esetjogban kiemelt jelentőségűvé vált, különösen a lengyel, román és bolgár igazságszolgáltatási reformok kapcsán. Az EuB szigorúan érvényesíti az elmozdíthatatlanság elvét, a fegyelmi rendszerek politikai befolyástól való mentességét, valamint az előzetes döntéskérés szabadságát. A hatékony jogvédelemhez való jog értelmezése a büntetőeljárásokban, menekültügyekben és kompozit közigazgatási eljárásokban is új garanciákat hozott, például az ideiglenes intézkedéshez való jog és az indokolási kötelezettség megerősítésével. A tanulmány megállapítja, hogy a 47. cikk alkalmazása az uniós jog érvényesülésének kulcseleme, amely a jogállamiság védelmének sarokkövét képezi. Az EuB gyakorlatának fejlődése nemcsak a tagállami jogalkotásra, hanem az uniós intézmények eljárásaira is kihat, és további kutatások kiindulópontját jelenti az alapjogvédelem és az uniós jog hatékonysága összefüggéseinek vizsgálatában.

Actions (login required)

Edit Item