Segítik-e a politikai kampányok átláthatóságát az amerikai és európai mesterségesintelligencia-szabályozások és -tervezetek? = Do US and European AI regulations and drafts help to ensure transparency in political campaigns?

Gosztonyi, Gergely and Pribula, Eszter and Bálint, János (2025) Segítik-e a politikai kampányok átláthatóságát az amerikai és európai mesterségesintelligencia-szabályozások és -tervezetek? = Do US and European AI regulations and drafts help to ensure transparency in political campaigns? SZÁZADVÉG, 5 (4). pp. 41-64. ISSN 0237-5206

Preview

Text Szazadveg_2025_04_szines_netre_20260708-41-64.pdf - Published Version Download (363kB) | Preview

Abstract

A mesterséges intelligencia politikai kampányokban történő alkalmazása alapvetően alakítja át a választói kommunikációt, a mikrotargetálást és a politikai tartalom-előállítást. E technológiai fejlődés ugyanakkor új kockázatokat is teremt a demokratikus folyamatok átláthatósága és integritása szempontjából, különösen a deepfake-ek, a félrevezető politikai hirdetések és az automatizált befolyásolási technikák elterjedése révén. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásai és szabályozási tervezetei milyen mértékben képesek elősegíteni a politikai kampányok átláthatóságát. A tanulmány empirikus példákon keresztül mutatja be az MI kampánycélú alkalmazásának gyakorlati problémáit, majd jogösszehasonlító módszerrel elemzi az Európai Unió AI Act rendeletét, valamint az Egyesült Államok szövetségi és tagállami szabályozási törekvéseit. A tanulmány amellett érvel, hogy míg az uniós megközelítés kockázatalapú, horizontális szabályozási keretet kínál, addig az amerikai modell fragmentált, esetalapú megoldásokra épül. Bár mindkét rendszer tartalmaz átláthatóságot célzó elemeket – különösen az MI által generált politikai tartalmak megjelölésének előírását –, ezek önmagukban nem elegendőek a demokratikus folyamatokkal szembeni manipuláció megelőzésére. A tanulmány következtetése szerint a politikai kampányokkal összefüggő MI-használat szabályozása csak akkor lehet hatékony, ha az átláthatósági kötelezettségeket a választási integritás védelmére irányuló szélesebb jogpolitikai keretrendszerbe illesztik. | The use of artificial intelligence in political campaigns is fundamentally transforming voter communication, microtargeting practices, and political content production. At the same time, these technological developments generate new risks for the transparency and integrity of democratic processes, particularly through the spread of deepfakes, misleading political advertisements, and automated influence techniques. The article examines to what extent current and proposed regulatory frameworks in the European Union and the United States contribute to enhancing transparency in political campaigns. Through selected empirical examples, the article illustrates the practical challenges posed by campaign-related uses of AI, and subsequently applies a comparative legal analysis to the EU AI Act and to federal and state-level regulatory initiatives in the United States. The article argues that while the European approach establishes a horizontal, risk-based regulatory framework, the U.S. model relies on fragmented, use-case-specific solutions. Although both systems contain transparency-oriented measures – most notably requirements to disclose or label AI-generated political content – these mechanisms alone are insufficient to prevent manipulation of democratic processes. The article concludes that effective regulation of AI in political campaigns requires the integration of transparency obligations into a broader legal framework aimed at safeguarding electoral integrity and democratic legitimacy.

Actions (login required)

Edit Item