Ignorantia iuris nocet? A jogi tévedés dogmatikai és gyakorlati kérdései a Csemegi-kódex hatálya alatt

Varga, Benedek (2026) Ignorantia iuris nocet? A jogi tévedés dogmatikai és gyakorlati kérdései a Csemegi-kódex hatálya alatt. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 67 (2). pp. 79-104. ISSN 0002-564X

Preview

Text Tan_Varga.pdf - Published Version Download (193kB) | Preview

Abstract

A Csemegi-kódex tévedésre vonatkozó rendelkezéseit a 20. század első harmadában számos kritika érte, amelyek főként a ténybeli-jogi, büntetőjogi-büntetőjogon kívüli tévedéselhatárolásai, valamint a büntetőjogi tévedést közömbösítő rendelkezések köré összpontosultak. Hasonló tendencia bontakozott ki Németországban, ahol a birodalmi büntetőtörvénykönyvet ért kritikák 1917-ben a menthető jogi tévedés (entschuldbaren Rechtsirrtum)dogmatikai kategóriájának megalkotásához vezettek, amely áttörte az „error vel ignorantia iuris nocet” elvét. Tanulmányomban így elsőként – összehasonlító módszertan alkalmazásával – a Reichsstrafgesetzbuch és a Csemegi-kódex tévedésre vonatkozó rendelkezéseinek problematikus pontjait elemzem. Ezt követően a Magyar Királyi Kúria Csemegi-kódexhatálya alatt keletkezett döntvényeit vizsgálom, két dogmatikai kérdést helyezve a kutatás fókuszába: (1) hogyan alkalmazta a Kúria az 1878. évi V. tc. szabályait a nem büntetőjogi természetű normatív objektív tényállási elemek relációjában, (2) milyen dogmatikai álláspontot alakított ki a legfelsőbb bírói fórum a kerettényállásokkal és az azokbanvaló tévedéssel összefüggésben. A kerettényállásokkal kapcsolatos problémakört az alsóbbbíróságok első világháborús, valamint két világháború közötti gyakorlatában is elemzem,felhasználva a Budapesti Királyi Ítélőtábla, a Szegedi Királyi Ítélőtábla, valamint illetékességi körükbe tartozó törvényszékek levéltári iratanyagát. A tanulmányban külön hangsúlyt fektetek az ítélőtáblai és törvényszéki gyakorlat által kialakított „jóhiszemű tévedés”doktrínájára az árdrágító visszaélésekkel összefüggésben. Az utóbbi dogmatikai probléma általánosságban azon kérdéssel függ össze, hogy egy jogalkotói mulasztás, szabályozási hézag hogyan hat ki a jogi normában való tévedés megítélésére.

Actions (login required)

Edit Item