A modern magyar szerelmi költészet „antihumanista” modelljéhez : Ady Endre, Erdős Renée, Ignotus Hugó és Babits Mihály

Balogh, Gergő (2026) A modern magyar szerelmi költészet „antihumanista” modelljéhez : Ady Endre, Erdős Renée, Ignotus Hugó és Babits Mihály. In: „Cikázni még a süllyedő sziget felett!” : Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 4. Reciti konferenciakötetek (32). Reciti Kiadó, Budapest, pp. 13-40. ISBN 9789636720506

Preview

Text reciti_bg.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (321kB) | Preview

Abstract

A nyugati modernitásban a másikhoz való költői odafordulás ambivalenciája abban áll, hogy a szubjektivitás szerkezetének viszonyában, mint Jean-Luc Nancy megállapítja, a szerelem „egyszerre a beteljesülés ígérete – egy ígéret, amely folyton eltűnik – és a mindig a küszöbön álló felbomlás fenyegetése”.1 A szerelmi költészet nyelvi magatartásformáinak heterogenitása, összetettsége és ellentmondásossága, amelynek tematizációja az irodalmi modernség jellegadó tulajdonságának tekinthető, nem csupán a szubjektivitás kiteljesedésének a szerelemben megélhető romantikus ideológiáját, hanem ennek összeomlását, a szerelem mint az én-re leselkedő és – a társadalmi modernitásban egyre radikálisabban felértékelődő individualitás szellemében – éppen ezért kezelendő veszély koncepcióját is magában foglalja. Azok a versek, amelyek a másik megszólítását nem a vallási emlékezetű elfogódottság hangján, vagyis a vallomás, a könyörgés, az ima és a dicsőítés aktusait működtetve, hanem a parancs, az átok, a fenyegetés stb. beszédtetteit (is)2 mozgósítva, erőszakos aktusok kíséretében hajtják végre, és ezáltal kísérletet tesznek a megszólítotthoz fűződő politikai viszony módosítására, lényegileg konfigurálják újra a szerelmi megnyilatkozás klasszikus struktúráját. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy a modern szerelmi költészet „antihumanista” szólamának irodalomtörténeti kérdéséhez szóljak hozzá, annak századfordulós előzményeit, közelebbről Ady Endre, Erdős Renée és Ignotus Hugó szerelmi líráját elemezve, majd a klasszikus és az antihumanista diskurzus közötti határhelyzetet láthatóvá téve, Babits Mihály egy versének interpretációján keresztül.

Actions (login required)

Edit Item