Kockázati büntetéstan: az európai büntető(t)rend átalakulása = Risk-Based Penal Theory: The Transformation of the European Penal System

Kerezsi, Klára and Nagy, Veronika (2026) Kockázati büntetéstan: az európai büntető(t)rend átalakulása = Risk-Based Penal Theory: The Transformation of the European Penal System. KRIMINOLÓGIAI TANULMÁNYOK (2000-), 63. pp. 11-37. ISSN 1586-4596

Preview

Text 001_Kerezsi-Nagy.pdf - Published Version Download (849kB) | Preview

Abstract

A neoliberalizmus, a globalizáció és a „biztonsági állam” hármas szorításában a büntetőpolitikák középpontjába az egyének segítése helyett a kockázatos populációk kezelése került, amelyet jól szolgálnak a rizikókezelési eszközök és a korlátozásra épülő kezelőrendszer. A digitális adatok és az algoritmikus rendszerek elterjedése kockázati pontszámokká és profitforrásokká alakítják az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő személyeket, és gyengítik a hagyományos jogi garanciákat (arányosság, átláthatóság, tisztességes eljárás). A felügyeleti és kontrolleszközök nem maradnak a büntető igazságszolgáltatási rendszereken belül, hanem kiterjednek a jóléti, adó- és migrációs ellenőrzésre, „rejtett büntetéseket” hoznak létre, ahol az embereket adminisztratív úton büntetik a büntetőjog védelme nélkül. A szerzők azzal érvelnek, hogy a büntetéstannak tanulmányoznia kell a technológiailag közvetített büntetőhatalmat. | Under the combined pressures of neoliberalism, globalisation, and expanding security-state thinking, crime policy has shifted from supporting individuals to managing groups labelled as ‘risky’. This shift is reinforced by risk management tools and a management system based on restrictions. The deployment of digital data and algorithmic systems turn people entering the judicial system into risk scores and profit resources, weakening long-standing legal safeguards such as proportionality, transparency, and fair procedure. These oversight and control tools no longer remain within courts or prisons: they spill into welfare systems, tax authorities, and migration control. In these settings, automated decisions can function as ‘hidden punishments’, shaping people’s lives without the protections normally guaranteed by criminal law. The authors argue that penal theory should study the ius puniendi mediated by these technologies.

Actions (login required)

View Item