Miben szegény az evangélikus énekkincs? Őslakos népek és marginalizált csoportok énekei a hivatalos gyűjteményekben = Shortages in Lutheran hymnody Tracking Hymns from Indigenous People and Socio-culturally Marginalised Groups in Official Lutheran Hymnals

Pap, Kinga Marjatta (2026) Miben szegény az evangélikus énekkincs? Őslakos népek és marginalizált csoportok énekei a hivatalos gyűjteményekben = Shortages in Lutheran hymnody Tracking Hymns from Indigenous People and Socio-culturally Marginalised Groups in Official Lutheran Hymnals. In: Teológia és szegénység : A marginalizáltak hangja és reménye. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak és doktoranduszainak tanulmánykötete. Teológia és ... (3). Evangélikus Hittudományi Egyetem; L'Harmattan Kiadó; L’Harmattan Open Access; Luther Kiadó, Budapest, pp. 219-234. ISBN 9789633803219; 9786157145108

Preview

Text Shortages_in_Lutheran_hymnody_Tracking_Hymns_from_Indigenous_People_and_Socio-culturally_Marginalised_Groups_in_Official_Lutheran_Hymnals.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (695kB) | Preview

Abstract

Az evangélikus énekeskönyvekre jellemző teológiai tágasság nem minden esetben jár együtt a társadalmi kérdések iránti fogékonysággal. Minthogy az evangélikus egyházi valóság világszerte nagyobbrészt többnyelvű, többkultúrájú közegben érvényesül, különösen szembetűnő, hogy a 20. század és korunk hivatalos evangélikus énekgyűjteményeiben alig lelhető fel etnikai vagy szociokulturális szempontból marginalizált csoportokhoz köthető szöveg- és dallamanyag. A tanulmány amerikai őslakos (dakota, guaraní), önálló államisággal nem rendelkező európai népek (számi, inuit, szibériai finnugor, baszk), valamint marginalizált társadalmi csoportok (magyarországi cigányok és melegek) énekein keresztül elemzi a hivatalos evangélikus énekeskönyvekben megjelenő értékválasztásokat. This study analyzes Árpád Tóth’s poem God’s Grafting Knife from theological and literary perspectives. The text highlights that the poet interprets suffering and deprivation not as punishment, but as a means of divine grace and inner refinement. The analysis draws a parallel between the providential power of the patristic image of God and the experience of the hidden God (Deus absconditus). The central metaphor of a pruning knife simultaneously symbolizes painful intervention and the creation of new, spiritual beauty. Poverty here is not merely material deprivation, but a kind of spiritual openness that allows for one’s transformation by God. The study ultimately concludes that the poem is a universal testament to the hope inherent in vulnerability and the encounter with the transcendent.

Actions (login required)

View Item