Magyar artikulációs fonetikai kísérleti kutatások a kezdetektől napjainkig

Markó, Alexandra and Gráczi, Tekla Etelka and Juhász, Kornélia and Deme, Andrea (2024) Magyar artikulációs fonetikai kísérleti kutatások a kezdetektől napjainkig. NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 120. pp. 157-190. ISSN 0029-6791

Preview

Text Markoetal_REAL.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány a magyar artikulációs fonetika történetét ismerteti, áttekintést nyújtva annak főbb tendenciáiról, a változó technológiai háttérről és a főbb eredményekről. A magyar nyelvvel kapcsolatos artikulációs kísérletek közel 140 éves történetét három nagy korszakban mutatja be. Az időszakok határait jelentős mérföldkövek és/vagy a történelmi-politikai háttér változása miatti többéves szünetek jelölik ki. Az első, 1887-től a második világháború végéig tartó időszak a szórványos vizsgálatok korszaka, amelyben egyes beszédhangcsoportok vizsgálata áll a középpontban. A második időszak a Magyar Népköztársaság égisze alatt új intézményi háttér és új eszközök megjelenését mutatja. Ennek az időszaknak a második felében a magyar köznyelv kimerítő dokumentálásának igénye kerül a középpontba egy új műfaj, a fonetikai atlasz formájában. A második évezred utáni harmadik időszak új kutatási kérdések és paradigmák előtt nyitotta meg a teret a modern eszközök, mint például az elektromágneses artikulográfia, az ultrahangos nyelvi képalkotás vagy az elektroglottográfia révén. | The paper focuses on the history of Hungarian articulatory phonetic experiments, providing an overview of the major trends, technological background and main results. The 140-year history of articulatory experiments related to Hungarian is presented in three major periods. The boundaries of the periods are marked by significant milestones and/or several-year-long gaps due to the change of the historical-political background. The first period from 1887 until the end of World War II is the era of sporadic studies focusing on the speech sound inventories of several varieties. The second period during the era of the Hungarian People’s Republic shows involvement of new instruments and a larger number of speakers. In the second part of this period the demand for exhaustive documentation of standard Hungarian is in the focus due to the new genre of atlas/ album of speech sounds. The third period after the second millennium opened the floor for new research questions and paradigms via availability of modern equipment such as electromagnetic articulography, ultrasound tongue imaging or electroglottography.

Actions (login required)

Edit Item