Az érzékenység és a tudatosság fokozatai. A tudat mint emergens jelenség, a fenomenológia és az információ-filozófia szemszögéből

Marosán, Bence Péter (2018) Az érzékenység és a tudatosság fokozatai. A tudat mint emergens jelenség, a fenomenológia és az információ-filozófia szemszögéből. In: X. BUDAPESTI EMERGENCIA WORKSHOP, 2018. december 18., Budapesti Műszaki Egyetem. (Unpublished)

Preview

Text Érzékenység és tudatosság-előadás-BME.pdf Download (517kB) | Preview

Abstract

A jelen előadás azzal a problémával foglalkozik, amit az Emergencia-workshop korábbi konferenciáinak keretében is előadtam: nevezetesen, hogy tárgyalható-e a tudatosság olyan módon, mint az élő szervezetek (illetve tágabban: bármilyen, a szóban forgó élő szervezettel funkcionálisan teljesen izomorf anyagi képződmény) által, a külső és a belső környezetre vonatkozó információ-feldolgozás és –integrálás magasabb foka. Az itt előadott prezentáció ennek a kutatásnak egy következő állomását mutatná be. Ennek során két mozzanat lesz a hangsúlyos: egyfelől a fenomenológiai megközelítés, melynek során az állati, illetve nem-emberi elmék elsősorban husserli ihletésű, fenomenológiai megközelítéséről van szó, mely mindazonáltal nyitott a természettudományos kutatásokra, illetve az analitikus elmefilozófiára; (sőt: ezekkel aktív párbeszédet kíván fenntartani saját kutatási projektjének megvalósítása során). Másfelől az információ-feldolgozás és –integrálás formális modelljét szeretné kidolgozni, amely mindazonáltal nem „egydimenziós” (lásd alább), mint a Giulio Tononi-féle modell, amely mindenféle információ integrálását (már a legalsóbb szinten is) a tudatosság valamiféle primitív megnyilvánulásaként érti. Ebben a modellben figyelembe vesszük az információ csatornáját is, az egyes csatornák közti viszonyt, valamint az információ-feldolgozás és –integrálás sebességét is, és eszerint dolgozzuk ki a megfelelő formális modellt. Egy fenomenológiai megalapozottságú projektről van szó, mely kombinálja az első és a harmadik személyű megközelítést. Az első személyű perspektívából megpróbáljuk rekonstruálni az ember alatti élőlények tapasztalati mezejét; nevezetesen egy leépítő-felépítő módon megpróbáljuk hozzáférhetővé tenni az állati létezés fenomenális-fenomenológiai aspektusát; (az állati tudatot, illetve annak „belsejét”). A harmadik személyű megközelítés pedig a természettudományos (és analitikus elmefilozófiai) kutatásokat, valamint az információfilozófiai, információelméleti megfontolásokat szeretné kifejezetten beépíteni; (a fenomenológiai háttér és megalapozás megtartásával). Ami a fenomenológiai megalapozást illeti: az origó mindig Edmund Husserl marad számunkra, emellett viszont az ilyen irányú törekvéseket a legjobban talán Dan Zahavi és Shaun Gallagher munkái képviselik a számunkra. A harmadik személyű megközelítéseket illetően pedig: a tudatnak (és tudatosságnak) az információfeldolgozás és –integrálás terminusaiban történő meghatározásában az Andrew Barron és Colin Klein által kijelölt kutatási vonalat tartanánk szem előtt, (Barron & Klein 2016). Az általuk alkalmazott modell abban különbözik Tononi modelljétől, hogy az utóbbitól eltérően nem egydimenziós (azaz nem kizárólag az információt, mint olyat, veszi tekintetbe, legyen szó bármilyen típusú információról), hanem többdimenziós: tehát figyelembe veszi, hogy milyen információ integrálásáról van szó, és hogy az információ-feldolgozás és –integrálás egyes csatornái hogyan viszonyulnak egymáshoz, mi köztük a viszony. Hozzájuk hasonlóan mi is ilyen többdimenziós információ-feldolgozási és –integrálási modellre törekszünk, mely – azzal együtt, hogy számításba veszi, milyen típusú információt dolgoz fel és milyen szinten – még megmarad teljesen formális elemzésnek. Olyan információ-fogalomról van szó, amely az anyagi rendszert (az élőlényt, az organizmust) a környezetével való egyetlen szerves egységben kezeli (ezzel elkerüli a funkcionalizmus régebbi modelljeivel szemben, amelyek az agyat egy zárt rendszernek tekinthető számítógépként kezelték), és egy rugalmas, egy evolúciós folyamat során kifejlődött információ-fogalmat és szemiotikát tart szem előtt. Harmadik személyű nézőpontból többek között egy olyan neuro-etológiára hagyatkozik, amely egyfelől a funkcionális feldolgozóközpontok és –mechanizmusok különbségeit és hasonlóságait nézi, másfelől az ezekhez a funkcionális apparátusokhoz tartozó viselkedéses repertoárt. Az elmélet, reményeink szerint, képes kezelni az elmefilozófia és a természettudományos tudatkutatás olyan „kemény problémáját” is, mint a „fenomenális tudatosság”. Feltevésünk értelmében az információ-feldolgozás, a komplexitás egy bizonyos foka fölött, logikai szükségszerűséggel csak mint fenomenális információ-feldolgozás, vagy legalábbis fenomenális karakterrel rendelkező információ-feldolgozás lesz értelmezhető. A modell előnye, véleményem szerint, hogy képes lesz válaszolni olyan kérdésekre is, hogy mely élőlényeknek tulajdoníthatunk tudatot megalapozottan, és melyeknek nem. Ugyanakkor ismer átmeneteket is: a tudat mellett a feldolgozás és integrálás kellőképp magas, de még nem minden szempontból elégséges fokára (egy alkalmasint meglehetős széles sávra vagy tartományra) bevezeti a proto-tudat fogalmát, amely a tudatosság egy nagyon lefokozott, tulajdonképpen a „tudattalan” fogalmához közeli, vagy azzal analóg fogalommal válik jellemezhetővé. Az előadásban az alsóbbrendű életformák kérdésével, mikrobákkal, gombákkal, növényekkel és rovarokkal fogunk foglalkozni.

Actions (login required)

Edit Item