REAL

Kirándulások az intencionalitás őstörténetébe – avagy van-e egy rovarnak intencionalitása?

Marosán, Bence Péter (2019) Kirándulások az intencionalitás őstörténetébe – avagy van-e egy rovarnak intencionalitása? In: Intencionalitás és privilegizált hozzáférés, 2019. június 20-21., Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK. (Unpublished)

[img]
Preview
Text
Kirándulások az intencionalitás őstörténetébe-ELŐADÁS.pdf

Download (570kB) | Preview

Abstract

Előadásomban a szubjektivitás (az átélt, szubjektív tapasztalat) keletkezésével kapcsolatos kérdéseket szeretnék kifejteni. A problémakör speciálisan az intencionalitás születésével függ össze, amennyiben a szubjektivitás lényegi jegyének tekintem az intencionalitás fenoménjét is. A szubjektivitásnak az a fogalma, amelyet szem előtt tartok, a legalapvetőbb szinten három, egymással logikailag összefüggő strukturális komponenset foglal magában: első személyű perspektíva, fenomenális karakter (kvália) és intencionalitás. Ettől elválaszthatatlanul úgy tekintek a szubjektivitásra, amely lényegi módon kapcsolódik a szubjektum testiségéhez; a tapasztalatot mindenekelőtt mint egy testtel bíró lény tapasztalatát teszem témává. Ezzel egy olyan fenomenológiai tradícióhoz szeretnék csatlakozni, amely Husserltől kezdve Merleau-Ponty-n át egészen Shaun Gallagher és Dan Zahavi vállalkozásáig ível. Az intencionalitás ebben az elméleti keretben lényegileg testi intencionalitás. A kérdés, amelyet közelebbről fel szeretnék vetni, melyek azok a lények, akiket eszerint még joggal tekinthetünk tudattal (intencionalitással) rendelkező élőlényeknek? Előadásomban (döntően Andrew Barron és Colin Klein egy 2016-os cikkének, valamint az azt követő vitáknak a fenomenológiai értelmezésére hagyatkozva) amellett szeretnék érvelni, hogy a rovarok már ilyen lények; hogy tehát a rovaroknak megalapozottan tulajdoníthatunk tudatos, átélt tapasztalatot. A cél: egyfajta „minimális elme” („minimal mind”) feltárása, megalapozott azonosítása az élővilág valamely szintjén. Husserlt követve kombináljuk a külső és a belső nézőpontú leírást. (Husserlnél az Eszmék második kötetében található konstitutív leírás, mely egy külső nézőpontú megközelítést alkalmaz; illetve a genetikus fenomenológia leírása, mely a saját tapasztalat rétegről-rétegre való lebontása révén próbál meg eljutni egy olyan primitív ősrétegig, mely a tudatos tapasztalattal bíró nem-emberi élőlényekben is megtalálható lehet). Merleau-Ponty nyomán a szenzoros és a motoros struktúrákat az élőlényekben egyetlen rendszer el nem választható komponenseinek, önállótlan mozzanatainak tekintjük. Az általunk javasolt projekt egyik alapgondolata az, hogy a biológiai komplexitás (ami számunkra elvi filozófiai szinten fontos: a funkcionális apparátus) kellőképp magas fokán az élőlény szert tesz egyfajta önvonatkozásra (ez az élőlény önmagára mint egészre – mint teljes egyedre – vonatkozó kezdetleges reprezentációja – ami még a legkevésbé sem öntudat, de még annak kezdetleges előképe sem), ami a tudatos, fenomenális tapasztalat bázisának tekinthető. Nézetem szerint az alapján, amit jelenleg a rovarokról tudunk, kellő alappal tudunk érvelni amellett, hogy ilyen önvonatkozás már náluk is jelen van.

Item Type: Conference or Workshop Item (Paper)
Subjects: B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > B1 Philosophy (General) / filozófia általában
B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > B1 Philosophy (General) / filozófia általában > B11 Philosophical systems / filozófiai irányzatok
Depositing User: Dr. Bence Péter Marosán
Date Deposited: 23 Sep 2019 06:20
Last Modified: 23 Sep 2019 06:20
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/100351

Actions (login required)

Edit Item Edit Item