Tiszta vizet Kelet-Afrika nyomornegyedeibe! A Magyar Máltai Szeretetszolgálat afrikai missziója

Juhász, Péter Gergő and Stelian, Tampu (2023) Tiszta vizet Kelet-Afrika nyomornegyedeibe! A Magyar Máltai Szeretetszolgálat afrikai missziója. BELÜGYI SZEMLE: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 71 (3). pp. 407-428. ISSN 2062-9494 (nyomtatott), 2677-1632 (online)

Preview

Text 4_JuhaszPeterGergoTampuStelianBelugyiSzemle2023.3.szam407-428..pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (479kB) | Preview

Abstract

Cél: Az emberek biztonságával foglalkozó kutatók ma már tudják, hogy valamennyi tudományágnak foglalkoznia kell bolygónk vízkérdéseivel, amely nagyban meghatározza az emberi élet biztonságérzetét, mert ahol nincs víz, ott nincs élet, így a biztonság is megszűnik. Ahol azonban van, de nem megfelelő minőségben, azaz nem biztonságos a biológiai szervezetnek, ugyanúgy veszélyt jelent. A víz hiányának vagy annak szennyezett voltának léte humanitárius krízist, katasztrófát, valamint természeti katasztrófát alakíthat ki. Mindezen nem kívánt állapotok megelőzésének, elhárításának és helyreállításának folyamatát figyelik meg a szerzők Közép-Kelet-Afrika három államának nyomornegyedeiben: Kenyában, Ugandában és Tanzániában. Módszertan: A szerzők megvizsgálták az afrikai kontinens történelmi és természeti adottságait, a kérdéskörből fakadóan a probléma kialakulásának előzményeit, lehetőségeit és körülményeit. Felkutatták az e témával foglalkozó nemzetközi szakirodalom egy kis részét, értelmezték a tudományos szakanyagok megállapításait, értékeléseit, valamint a kialakult problémára adott megoldási javaslataikat. Górcső alá vették az egyik magyar civil szervezet e területen kifejtett tevékenységét és módszereit. Megállapítások: A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az afrikai kontinens nagyon sok problémával küzd, az ott kialakult nyomornegyedek humanitárius és természeti katasztrófa szélére sodrottak, és ezen államok politikai rendszerei nem tudnak vagy nem akarnak foglalkozni a kialakultproblémával, ezért szükség van a belső vagy a külső (nemzetközi) civil szervezetek beavatkozására, hogy minél kevesebb emberi áldozatot követeljen a kialakult humanitárius krízis. Érték: A tanulmányból világosan kiderül, hogy egy magyarországi civil szervezet – az általa kivitelezett műszaki beavatkozása révén – több tízezer gyermek, nő és idős ember életét mentette meg a vizsgált Afrikai nyomornegyedekben. Ha az állami szervek nem képesek, akkor a civil szervek képesek a humanitárius katasztrófák megelőzésére, elhárítására és helyreállítására.

Actions (login required)

Edit Item