A vajdai adományozás kezdetei

Neumann, Tibor (2013) A vajdai adományozás kezdetei. TÖRTÉNELMI SZEMLE, 55 (2). pp. 261-269. ISSN 0040-9634

Preview

Text 2013_Tortenelmi_Szemle_2_u_085632.876522.pdf Download (136kB) | Preview

Abstract

M id ő n 1552. április 1-jén I. Ferdinánd király (1526–1564) írásban rögzítette frissen kinevezett erdélyi vajdája, Bátori András jogait és feladatait, rögtön a második pontba a következ ő ket foglalta: „Arra is felhatalmazást adtunk – miként most adunk is – neki, hogy a mag- szakadás vagy más törvényes jogcímen Magyarországunk koronájára avagy a mi királyi adományozási jogunkra háramlott, húsz jobbágyot nem meghaladó javakat arra érdemesült és különösen az ellenség ellen vitéz szolgálatokat tev ő híveinknek adományozhassa. A húsznál több jobbágyból álló jószágokat azon- ban saját adományozási jogunk részére kívánjuk fenntartani.” 1 A Bátori vajdának adott instrukciót a vajdai kinevezésekr ő l szóló dolgozatában közl ő Jakó Zsig- mond a szokatlannak t ű n ő adományozási jogról így vélekedett: „Ebben az eset- ben azonban Báthori a királyra háramlott birtokok korlátozott adományozására kapott felhatalmazást. A kutatásnak ezután kell tisztáznia, hogy mióta jött ez szokásba. A török elleni honvédelem nyomós érdekein kívül, hihet ő leg a Mátyás halálát követ ő évtizedek tekintélyes vajdái: Báthori István, Szentgyörgyi Péter és Zápolya János hatalmi túlsúlyának lehet tulajdonítani ennek a gyakorlatnak a kialakulását.” 2 Jakó megérzése helyesnek bizonyult: az alábbi dolgozatban azt igyekszem igazolni, hogy a vajdai adományozás jogát a Jakó által felsorolt há- rom vajda közül az egyik – nevezetesen Szapolyai János (1510–1526), a kés ő bbi I. János király (1526–1540) – valóban gyakorolta. Más kérdés, hogy ezt a Mo- hács el ő tt kimutatható gyakorlatot csak kérd ő jelesen lehet az 1552-t ő l ismert vajdai adományozási joghoz kötni.

Actions (login required)

Edit Item