Kincses, Áron (2014) Nemzetközi migrációs körkép Magyarországról a 2011-es népszámlálási adatok alapján. Területi Statisztika, 54 (6). pp. 590-605. ISSN 0018-7828
|
Text
kincses_2.pdf Download (4MB) | Preview |
Abstract
A migráció interdiszciplináris jelenség, mely főként a demográfia, a statisztika, a földrajz, a jogtudomány, a közgazdaságtan, a történelem, a munkatudomány, a pszichológia és a politikatudomány területét érinti. Ebből következően az értelmezése, meghatározása is különféle vetületeket hangsúlyoz. A Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyve szerint a nemzetközi vándorlás az eredeti (szokásos) lakóhely országának olyan tartós elhagyása, amelynek célja egy más országban való lakóhely létesítése letelepedés, tartózkodás vagy jövedelemszerző tevékenység végzése céljából. Mivel a migráció motivációja folyamatosan változik, így a letelepedésre vagy pusztán a jövedelemszerzésre irányuló meghatározások a tanulási célú, valamint az időskori migráció (motiváció lehet a nyugdíjak vásárlóerejének, a rekreációs lehetőségeknek a jobb kihasználása, vagy a kedvezőbb éghajlat keresése) fogalmával bővültek. A családegyesítéssel kapcsolatos motivációk is hangsúlyosak, sokszor a nemzetközi migráció egyik fő befogadási csatornáját jelentik. A hagyományos migrációértelmezések magva, hogy a migrációt egyszeri eseményként fogják fel. Eszerint a vándorlás viszonylag ritkán történik meg az egyén életútjában, tehát egyfajta rendkívüliséggel bír. A migráció mintegy meghatározza a vándorlók életútját, mint olyan egyszeri, egyirányú esemény, ami a „határ” átlépésének szimbolikussá emelkedő momentumához kötődik. A migráció azonban sem küldő, sem fogadó oldalon nem független attól a társadalmi-gazdasági környezettől, melyben végbemegy. Óhatatlanul magán viseli egy-egy korszak jellemző vonásait. A globalizáció korszakában az országok közötti jövedelmi szakadékok gyorsuló ütemben növekszenek, a fejlődés egyenetlen. A szélesedő életminőségbeli különbségek a szegény és a gazdag országok között ösztönözik a humán mozgások növekedését. Ezzel párhuzamosan a vándorok pénzügyi lehetőségei folyamatosan javulnak, a közlekedés gyorsan fejlődik, a világ különböző részei egyre közelebb kerülnek egymáshoz, abban az értelemben, hogy a nagy távolságú költözések ára – a háztartások jövedelmének arányaiban – most már olyan alacsony, hogy a periférikus országokban élők egyre növekvő része is képes bekapcsolódik a migrációs folyamatokba. Az információs és közlekedési technológia robbanásszerű fejlődésével, az országhatárok elválasztó funkciójának mérséklődésével és a határok átjárhatóságának fokozódásával a cirkulációs vándorlások és a transznacionális migráció jelensége a nemzetközi színtéren is megjelentek. A határon átnyúló vándorlások egyre kevésbé jelentenek végleges letelepedési szándékot, sokkal inkább az életpálya egy-egy állomásaként foghatók fel. Cikk célja, hogy 2011-es népszámlás adatait felhasználva szakítsunk a hagyományos migrációértelmezésekkel, és röviden bemutassuk, hogy milyen vándorlási csoportok figyelhetők meg Magyarországon. Bemutatjuk a migrációban érintett Magyarországon élő személyek területi elhelyezkedését, a magyar lakónépességtől való demográfiai, munkaerőpiaci, iskolai végzettségbeli eltéréseiket, valamint utalunk az eltérő térhasználat lehetséges okaira. A téma sokrétűségéből fakadóan az összetettebb elemzés túlmutat az írás keretein. A teljesség igénye nélkül néhány kiemelt kérdésre megpróbálunk fókuszálni az elemzésünkben.
Actions (login required)
 |
Edit Item |
