A magyar közlekedés hálózatai és az európai csatlakozás

Fleischer, Tamás (1999) A magyar közlekedés hálózatai és az európai csatlakozás. In: Magyarország csatlakozása az EU-hoz: Tendenciák, fejlesztési és finanszírozási gondok az infrastruktúra néhány ágazatában I. Európai Tükör műhelytanulmányok, ISSN 1416-7484, 52 . Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, Budapest, pp. 93-122. ISBN 963-9284-00-9

Preview	Text (scanned version) fleischer_a-magyar-kozlekedes-halozatai-es-az-europai-csatlakozas_ism-eutuk99.pdf - Published Version Download (20MB) | Preview
Preview	Text (digital manuscript) ISTRA9k_981217.pdf - Draft Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány a magyar közlekedés kínálati jellemzőinek bemutatásakor első helyen említi a hálózat történelmileg kialakult centralizáltságát, amit a legutóbbi, sőt a napjainkban folyó fejlesztések sem csökkentenek, hanem éppen tovább erősítenek. Egy másik tapasztalt tulajdonság a kínálati elemek fenntartásának tartós elhanyagolása, ennek hatása mind a hálózatot, mind a járműparkot átfogóan jellemzi. Az érvényben lévő hivatalos közlekedéspolitika elemzése kapcsán a tanulmány egy harmadik általános folyamatot is megemlít: eszerint fejlesztési elképzeléseiben valamennyi alágazat a közlekedésnek ugyanazt a szeletét, nevezetesen a nemzetközi és a tranzitforgalmat kívánja kiszolgálni, és másodlagosként kezeli az alaphálózatokat és a belső kapcsolatokat. - A közlekedés keresleti oldalát a nyolcvanas évek végéig az alacsony tarifaszintből adódóan nemzetközi összehasonlításban is jelentős túlkereslet jellemezte, a gazdaság szállításigényessége igen magas volt. 1988 és 1993 között az átalakulással járó sokk következtében a GDP egy évtizeddel korábbi szintre, a szállítási volumen pedig két évtizeddel korábbi szintre esett vissza. Az 1994-től megindult emelkedés kapcsán sajnálatosan gyakran a korábbi növekedési pálya visszaállítása fogalmazódik meg célkitűzésként, ahelyett, hogy a szakma komolyan számot vetne a közlekedésnek az új helyzetben kialakítandó új szerepével. - Az intézményi átalakulást stratégia és koncepció hiánya jellemzi, ennek következtében a közlekedési szakma inkább elszenvedi, mint tudatosan irányítja az átalakulást. A tanulmány röviden érinti az állam szerepének változását, a liberalizáció kihívását, a finanszírozás és a méltányosság szempontjainak érvényre jutását; megállapítja, hogy az elmozdulás általában nélkülözi a kérdéscsoportok átfogó áttekintéséről tanúskodó megfontoltságot. Ez alól az elfogadott közlekedéspolitika sem jelent kivételt. - Az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatban jelenleg túlzott hangsúlyt kap az a várakozás, mely szerint a tagsággal járó legfontosabb előnytényező az, hogy megnyílnak az ország előtt bizonyos támogatási források és egyes ágazatok tőkeinjekcióhoz jutnak. Ezzel a várakozással mi magunk segítjük elő, hogy előtérbe kerüljenek a csatlakozás formai kritériumai (“nehogy késedelmet szenvedjünk, lemaradjunk”), és háttérbe szorulnak azok a szakmai meggondolások, amelyek a gazdaság belső felvevőképességét, adaptivitását növelnék, és ezzel lehetővé tennék mind az eredményesebb belső fejlődést, mind a potenciálisan számításba vett források hasznosulását.

Actions (login required)

Edit Item