Adatok a római katolikus plébánosok erkölcsfegyelmezési gyakorlatának vizsgálatához

Gyöngyössy, Orsolya (2017) Adatok a római katolikus plébánosok erkölcsfegyelmezési gyakorlatának vizsgálatához. In: A normán innen és túl : Tanulmányok a Torténeti Kollégium konferenciáj rínak elóadásaiből. ELTE BTK Történeti Kollégium, Budapest, pp. 215-226. ISBN 978-963-284-882-2

Text Gyongyossy_O._tanulmany_a_Norma_kotetbol_u.pdf Restricted to Registered users only Download (8MB) | Request a copy

Abstract

A római katolikus plébános békéltető és „erkölcsbírói” szerepe egyházközségén belül hivatásának egyik alapvető tartozéka volt. Ahogy Schüch Ignác is kiemelte lelkipásztorkodási tankönyvében: „A házasság megkötése után gyengéd lelkipásztori gondoskodás, oktatás és fegyelem által azon kell lenni, hogy az igazi keresztény családi élet eléressék, s ha az megzavarodott volna, ismét helyre állíttassék […] A házastársak között támadt meghasonlásokat legelőbb lelkipásztori figyelmeztetések és kibékítési kísérletek által kell megszűntetni.” Mivel hívei többnyire feltétel nélkül hallgattak szavára, a pap hatása akár a család békét, akár a közerkölcsi állapotokat tekintve felbecsülhetetlen volt. A plébános közbelépésnek elmaradását az egész közösség morális életére nézve káros hanyagságnak ítélték. 1826-ban két tanú a következőket mondta a csongrádi plébános magatartását kivizsgáló püspöki széki bizottságnak: „a házasságban lévő személyek egymást elhagyhatták a nélkül, hogy az együtt való lakásra a Tisztelendő Plébános Úr által szorétottak vagy kénszerétettek volna.” „Szabad ő végette [t.i. a plébános végett] a káromkodás, paráználkodás, házasságtörés, erőszakoskodás, innepi munka sat”. A szerepkör teljesítését nem csak a nép, de egyházi feljebbvalók is számon kérték. Tanulmányomban a különböző erkölcsi vétségekben (káromkodás, erőszakoskodás) és a családi egységet veszélyeztető esetekben (házastársak békétlenkedése) alkalmazott módszereket és eljárásmódokat mutatom be 19. és 20. századi csongrádi példákon keresztül. A felvázolt körkép korántsem teljes vagy általános, inkább metszete a római katolikus lelkipásztorok, mint „erkölcsbírók” által használt fegyelmezési eszközök lehetséges tárházának. A felsorolt adatok elsősorban erkölcs- és mentalitástörténeti adalékként szolgálnak.

Actions (login required)

Edit Item