Egyházi férfiak magyar nyelvű szövegei: A Pray-kódextől az Érdy-kódexig

Bartók, Zsófia Ágnes (2021) Egyházi férfiak magyar nyelvű szövegei: A Pray-kódextől az Érdy-kódexig. Műhelytanulmányok, 7 . Argumentum Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-446-824-0

Preview

Text Mvhelytanulmányok7-Bartok-Egyhazi-beliv digitalis.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Az egyházi férfiak írásbeli népnyelv-használatának áttekintése során rendkívüli, megdöbbentően széles panoráma tárul az olvasó szeme elé. A könyv kezdő- és végpontja két információs forradalom. Az első: amikor magyar nyelven írni kezdtek. A második: amikor olvasni. A Pray-kódex korában kezdődik, amikor akadtak már magyar írók, de olvasók még nem. Az Érdy-kódexszel ér véget, amikor olyan nagyra nőtt a magyar olvasóközönség, hogy a szerzetes-szerző, a Karthauzi Névtelen, kódexét nyomdai kéziratnak szánta. Ki gondolta volna korábban? Ezek után nyelvemlék-kódexeinket nem kell okvetlenül középkori jellegűeknek tartanunk. Információtörténeti szempontból a könyvsajtó számára még latinul író tudós, budai ferencesek és a már magyar könyvet nyomtatni óhajtó karthauzi nem kevésbé korszerűek, mint környezetükben a Jagelló-kori humanisták. Ha jelen művet Lázs Sándor apácakönyve mellé tesszük, kezünkben van az egész magyar nyelvű anyag. Látjuk, hogy hogyan épül ki, negyedfél évszázad alatt, az írásbeliség anyanyelvi infrastruktúrája, amelyen aztán majd végigszáguld a reformáció, és közben elindul döcögve, kicsit esetlenül, az erazmistákkal, aztán elegánsabban, Balassival az is, amit ma úgy nevezünk, hogy magyar irodalom.

Actions (login required)

Edit Item